“Közösek a magyar és a zsidó kulturális gyökerek!”

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Nem gettóprogramot szerveznek, a céljuk, hogy minél többen ismerkedjenek meg a zsidó kultúrával, amely egyébként szétválaszthatatlan a magyartól. Szeretnék, ha ez a két hét alkalom a találkozásra, beszélgetésre, kérdések feltevésére. Interjú Vadas Verával, a Zsidó Művészeti Napok alapító igazgatójával.

Először kerül megrendezésre a Zsidó Művészeti Napok május 28. és június 14. között. Mi az elsődleges célja ennek a rendezvénysorozatnak?

Elsősorban a magyar zsidó kultúrát szeretnénk  bemutatni a különböző művészeti ágakon keresztül, amely nagyon könnyű, mert óriási tárháza van, legyen szó zenéről, irodalomról, színházról, filmről. Változás ebben az évben, hogy több programmal nyitottunk a fiatalok felé, olyan helyszíneken is jelen leszünk, amelyek  számukra otthonos közeget jelentenek, de jelen leszünk klasszikus terekben is, mint például a Zeneakadémia, Budapest Kongresszusi Központ vagy az Uránia mozi. A lényeg az, hogy együtt legyünk, találkozzunk, beszélgessünk, hiszen a programok szünetei is izgalmasak, érdekesek, mert van miről beszélgetnünk. Erről is szól a Zsidó Művészeti Napok programsorozata is: itt ki lehet beszélni azokat a témákat, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatnak.

Vadas Vera (Fotó: Vajda Tamás)
Vadas Vera (Fotó: Vajda Tamás)

Milyen beszélgetős programok lesznek?

Zsidó könyvnapokat tartunk például a Gödör Klub passage-ban, ahol számos beszélgetés zajlik majd az ott bemutatott művekről. De mondhatnám a Szó és zene nevű nagyon sikeres estet, ahol neves írók – Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Spiró György és Závada Pál – lépnek fel Dés László, Dés András és Barcza Horváth Gergely zenészek társaságában. Az ott elhangzó szövegek a mindennapjainkkal foglalkoznak, és erre nagyon nagy az érdeklődés a közönség körében. A Katona József színházban a Nem tudhatom –  Radnóti és Korunk  c. előadás attól lesz különleges a Zsimü programjában, hogy utána közönségtalálkozó keretében tudunk beszélgetni az előadásról, Radnótiról. A Fogasházban és a Mazel Tovban megvalósuló Woody Wood című estünkön is arra törekszünk, hogy hétköznapi emberek, hétköznapi problémáiról beszéljünk a tánc nyelvén. Az előadást Woody Allen filmjei ihlették. Több szálon indul majd el a történet a Fogasház különböző szobáiban, és a nézőre van bízva, melyiket akarja követni. Ez is újdonság, és ha sikeres lesz, akkor reméljük, hogy állandó programmá válhat itt. .

A fesztivál csak két hétig tart majd, de úgy tudom, hosszabb távú terveik is vannak.

Májusban elindítjuk ezt a kultúrfolyamot, de az év hátralévő részében is szeretnénk zsidó kulturális programokat szervezni, igyekszünk az izgalmas produkcióknak folyamatosan lehetőséget biztosítani.

Ezt azt jelenti, hogy művészek is megkereshetik magukat, hogy segítsenek nekik a fellépésben?

Igen, ezt a két hetet is a saját vállalkozásunk, a Kultúr Produkciós Iroda szervezi, és a továbbiakban azzal is szeretnénk foglalkozni, hogy felkaroljunk tehetséges fiatalokat, lehetőséget adjunk nekik a bemutatkozásra, fellépésre. Erre van hely a Mazel Tovban, és a szomszédos kulturterekben. A „romkocsmák” egyre inkább kulturális térré alakulnak át, ami azért fontos, mert egy-egy ilyen este nem csak az evésről, ivásról szól, hanem a szellemi feltöltődésről is. Azt hiszem, ezzel tehetjük a legtöbbet a jövő kultúrát fogyasztó nemzedékéért.

Szó és zene c. előadás fellépői, Spiró György, Esterházy Péter, Závada Pál, Parti-Nagy Lajos, Dés László, Barcza Horváth József, Dés András
Szó és zene c. előadás fellépői, Spiró György, Esterházy Péter, Závada Pál, Parti-Nagy Lajos, Dés László, Barcza Horváth József, Dés András

Kinek szól a Zsidó Művészeti Napok? A zsidóknak? A budapestieknek? A turistáknak?

Mi nem gettóprogramot szervezünk, tehát nem saját magunknak csináljuk, hanem azt szeretnénk, hogy minél többen ismerkedjenek meg a zsidó kultúrával. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a magyar és a zsidó kulturális gyökerek közösek. Ember legyen a talpán, aki megkülönbözteti, mi a magyar és mi a zsidó kultúra. Vannak olyan népdalaink, például a „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország” vagy a „Gyere, bodrikutyám”, amelyekről senki sem gondolná, hogy zsidók írták.  Pedig az előbbinek a szövegét Kulinyi Ernő újságíró írta, aki 1945-ben halt meg deportálás után egy internálótáborban, az utóbbit pedig Seress Rezső, a Szomorú vasárnap dalszerzője.

Miért fontos a fesztiválnak, hogy a fiatalokat is megszólítson? Az Ön által korábban szervezett Zsidó Nyári Fesztivál e nélkül is nagyon népszerű volt.

Nem szeretnénk lemondani a régi közönségünkről, de a jövő nézői mégiscsak a fiatalok Fontos, hogy találkozzanak és beszélgessenek egymással, hogy megismerjék azt a sokszinűséget, amit a zsidó kultúra kínál.

Mennyire tapasztalja azt, hogy a zsidó fiatalok számára nagyobb probléma, hogy zsidóként definiálják önmagukat, mint az idősebb generációknak?

Valószínűleg ez a jelenség is létezik, így egy ilyen rendezvénysorozat is segítségére lehet a fiataloknak az identitásuk keresésében. Itt fel tudnak tenni kérdéseket, és feltárulhatnak a saját családjuk múltjával kapcsolatos problémák is. Az utóbbi években egyébként inkább azt tapasztalom, egyre több fiatal vállalja fel a saját zsidóságát, és most keresik, milyen tartalommal is tudnák ezt megtölteni.

Az ön számára mit jelent itthon zsidónak lenni? Mi az ön definíciója?

Őrizni a hagyományt, ismerni a múltunkat, az ünnepeinket, a gyökereinket hogy honnan jöttünk és hogy mit várhatunk el zsidóként saját magunktól. Fontos a másik emberhez való viszony is, a tolerancia mint érték, a rasszizmus kérdése, a mások elfogadása. Ezek jelentik számomra a zsidóságot.

Slichot, a Beer Sheva Színház vendégjátéka
Slichot, a Beer Sheva Színház vendégjátéka

Otthon egyébként tartanak valamilyen hagyományt?

Nagy ünnepekkor szeretünk elmenni a zsinagógába, és szeretünk ilyenkor együtt lenni a barátokkal, ismerősökkel. A családom egyik fele, azaz a lányom Izraelbe ment férjhez, két unokám él ott, ezért gyakran töltöm Izraelben az ünnepeket.  Számomra nagyon sokat jelent Izrael. Szerintem, ahogy Izrael számára fontos a diaszpóra, úgy a diaszpóra számára is fontos Izrael léte és biztonsága.

Lesznek izraeli programjaik is, és a nagykövetség is támogatja a rendezvényt.

Két érdekes eseményünk is lesz. Ilan Mor nagykövet úr egy izraeli antológiából fog felolvasni Székhelyi József tolmácsolásában. Valamint bemutatjuk a Beer Sheva társulat Slichot című előadását, amelyben négy lány vall az anyjához fűződő viszonyáról a Jom Kipur kapcsán. Ez a produkció is az izraeli mindennapokat igyekszik közelebb hozni a nézőhöz. Fontos programunk a Tel Aviv party június 11-én, ahol két izraeli DJ és a Dart tánccsoport igazi telavivi tengerparti hangulatot igyekszik majd megvalósítani a Mazel Tovban.

A rendezvénysorozat alapvetően magántőkéből valósul meg. Néhány nagyvállalat segít még a megvalósitásban. Mégis, milyen forrásból tudják ezt a rengeteg programot finanszírozni?

Nagymértékben támaszkodunk a jegyeladásra, és nagyon boldog leszek, ha idén a nullszaldót elérjük. Támogatóink között van a VII. kerületi Önkormányzat és várjuk az NKA-hoz beadott pályázatunkról a döntést. Nagy jövőt jósolok itthon a kulturális turizmusnak, ráadásul nagyon jó időpontot sikerült találnunk, mert május végén a kőszínházak már kezdenek bezárni, a fesztiválszezon indul  és a jó idő miatt van igény a tematikus programokra. Bízom benne, hogy jó promócióval sikerül népszerűsíteni a programjainkat.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp