A kézfogás során tulajdonképpen mintát veszünk a másik ember molekuláiból, amelyek alapján megállapítjuk, bízhatunk-e benne – tudjuk meg az izraeli Weizmann Tudományos Intézet friss kutatásából.
A kísérlet során 280 ember köszöntötte egymást kézfogással vagy anélkül, miközben rejtett kamera rögzítette a találkozókat. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy milyen gyakran érintették meg a résztvevők az arcukat. A kutatás egyik érdekes észrevétele, hogy az emberek szívesen és gyakran szagolják meg a saját tenyerüket: a vizsgálati időszak 22 százalékában a kezüket az orruk elé tartották.
Azok a résztevők, akik kézfogással köszöntötték a társaikat, gyakrabban emelték a kezüket az orrukhoz – ez azonban csak akkor történt így, ha a saját nemükhöz tartozó idegennel ismerkedtek meg a kézfogás segítségével. A szakemberek egy orrba helyezett apró katéter segítségével állapították meg, hogy amikor az önkéntesek a kezüket az orrukhoz emelték, meg is szagolták azt.
„Nem titok, hogy minden emlős szagmintát vesz a környezetéből, hogy meg tudja ítélni, mire számíthat. Az ember azonban a többi emlőssel ellentétben nem nyíltan teszi mindezt. A kézfogás minden bizonnyal azért alakult ki, mert így diszkréten – természetesen tudat alatt – szagmintát vehetünk a másik emberről. Ez a folyamat a rivális feltérképezésekor és párválasztáskor is fontos szerepet játszik” – foglalja össze a lényeget a kutatást vezető Noam Sobel professzor.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
