„Egy rabbi legyen férfi és legyen szakálla”

Magyarországon nincs lehetőség arra, hogy nők rabbinak tanulhassanak, de a külföldön végzett női rabbikat sem várják tárt karokkal idehaza. Mindez annak ellenére történik így, hogy tulajdonképpen semmi sem tiltja a nőknek, hogy rabbik lehessenek. Körkép a női rabbik magyarországi helyzetéről. „A »kolléganőnek« vannak bizonyos fenntartásai önmagával szemben. Nem véletlenül, hiszen az ottani igazi ortodoxia hallani sem akar az újdonsült rabbitárukról. Mi viszont azt kérdezzük: mivel az ortodox férfiak nem hallgathatnak női éneket, prédikációt stb., akkor kik alkotják majd a minjánt? Egyszerű. Csak nők! A kör ezzel bezárult” – írja Kardos Péter főrabbi az Új Életben, kommentárként arra a hírre, miszerint először lett női rabbija egy ortodox zsinagógának. A lap főszerkesztőjének megjegyzése egybevág Heisler András egy korábbi, a Kibicnek adott interjúban elhangzott kijelentésével: „továbbra sem szeretnénk női rabbit a Dohány utcában”. A Mazsihisz elnöke és az Új Élet főszerkesztője tulajdonképpen csak a magyarországi neológ hagyományt követték, amely szerint rabbik kizárólag csak férfiak lehetnek.

Lila Kagedan amerikai ortodox rabbi
Lila Kagedan amerikai ortodox rabbi

„Egy rabbi legyen férfi, legyen szakálla, felesége és lehetőleg minél több gyereke” – mondja a rabbikkal kapcsolatos sztereotípiákról Kántor Anita, aki jelenleg a berlini Abraham Geiger Kolleg rabbiprogramján tanul. Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) judaisztika szakának elvégzése után ugyanis nem jelentkezhetett rabbiképzésre az intézményben, mivel erre a szakra kizárólag férfiak nyerhetnek felvételt. Miután itthon az OR-ZSE az egyetlen olyan intézmény, ahol rabbiképzés folyik, így Kántor Anita a lehető legközelebbi lehetőségként választotta a németországi iskolát. „A reform és a liberális zsidó élet szerencsére egyre jobban meghonosodik Magyarországon is, és ez adja számomra a reményt, hogy egyszer, ha végzek a tanulmányaimmal, esetleg Magyarországon is dolgozhassak majd.”

Európában a berlini intézményen kívül még a szintén reform londoni Leo Baeck College-ben tanulhatnak nők rabbinak. Itt végzett Magyarország egyetlen női rabbija, Kelemen Katalin is, aki a két hazai progresszív zsidó közösséget, a Szim Salomot és a Bét Orimot említi lehetőségként azoknak a külföldön végzett női rabbiknak a számára, akik mindenképpen itthon kívánnak dolgozni. A két említett progresszív közösségen kívül semmilyen más magyarországi zsidó felekezet nem ismeri el a női rabbikat, és nem is igazán kívánnak változtatni ezen álláspontjukon a közeljövőben.

Kelemen Katalin rabbi Tórát olvas
Kelemen Katalin rabbi Tórát olvas

Schőner Alfréd főrabbi, az OR-ZSE rektora a Rabbiképző majd 140 éves hagyományát és a háláchá vonatkozó törtvényeit jelölte meg magyarázatként arra a kérdésre, hogy miért nem vehetnek részt nők is a rabbiképzésben. Az intézmény rektora szerint korábban sem merült fel, hogy esetleg nők is tanulhassanak rabbinak az intézményben, és továbbra is csak férfiak kezdhetik meg a tanulmányaikat rabbi, rabbihelyettes, illetve kántor szakon. Arra a kérdésünkre viszont, hogy a háláchá mely törvényei alapján zárják ki a nőket a rabbiképzésből, már nem kaptunk választ.

„A nők a Talmud alapján fel vannak mentve minden tevőleges és időhöz kötött parancs alól, ilyen például a tfilin felhelyezése” – mondja Radnóti Zoltán rabbi. „Sokan viszont a felmentés alatt azt értik, hogy a nők akkor ne is foglalkozzanak ezekkel a dolgokkal. Ráadásul, aki fel van mentve, azt nem lehet példaként állítani mások elé. A vallásos vezetők pedig általában azok közül kerülnek ki, akiknek minden micvát teljesíteniük kell, vagyis a felnőtt férfiak közül. A nőkre vonatkozó felmentés azonban nem tiltást jelent” – magyarázza a rabbi.

A Talmud egy félmondata szerint a női hang maga a mezítelenség, vagyis ha egy nő énekel, az pont olyan, mintha mezítelen lenne, ezért nem szokott nő előimádkozó lenni. Radnóti Zoltán szerint mindez nem jelenti azt, hogy a Talmud tiltaná, hogy a nők rabbik lehessenek. „A rabbi szó jelentése: a vallásban és életvitelben hiteles tanító és döntéshozó. Nem attól lesz valaki rabbi, hogy szószéken áll, és ha valaki szószéken áll, attól még nem lesz belőle rabbi.”

Regina, az első női rabbi
Regina, az első női rabbi

Magyarországon a nők számára azonban nem csak a rabbiképzés elérése okoz nehézségeket, de a zsidó vallással kapcsolatos tanulmányok hozzáférése sem túl egyszerű. „A lehetőségek tára szegényes, mivel kevés tanulócsoport van, főleg vidéken. Budapesten ugyan vannak zsinagógák és tanulási lehetőségek, de az ortodox tanulócsoportok genderfüggők, nem koedukáltak, a neológiához tartozó csoportok pedig nem kínálnak elég sokoldalú tanulási lehetőséget egyébként sem” – vázolja a helyzetet Sturovics Andi hebraista, a Pilpul főszerkesztője, a Dor Hadas Egyesület oktatási vezetője. Sturovics szerint „a kisebb csoportok anyagi keretei annyira korlátozottak, hogy nem tudják állandóan biztosítani a tanulási lehetőségeket, és hirdetés hiányában csak nagyon szűk kört érnek el.” Ez utóbbi probléma ráadásul nem csak a nőket érinti.

„A helyzeten valamelyest enyhíthet, hogy ma már többféle internetes tanulási fórum is elérhető” – osztja meg tapasztalatait Sturovics Andi. Külföldre is sokkal könnyebb kijutni, mint a rendszerváltás előtt, az izraeli, angliai és amerikai oktatási programokat azonban nem lehet egyszerűen átvenni és itt folytatni. „Magyarország más mentalitással, más hagyományokkal, eltérő kulturális háttérrel rendelkezik, és másmilyen problémákkal küzd, mint a külföldi zsidóság. Helyi kérdésekre viszont helyi válaszokra, helyi életritmus kialakítására van szükség, és nem automatikusan átvett sémákra” – magyarázza a Pilpul főszerkesztője. Szerinte hasonló problémák merülnek fel a külföldi internetes oktatási programok kapcsán is, arról nem is beszélve, hogy „minden tanításnak, a valláshoz kapcsolódó tanításoknak pedig még inkább jót tesz a személyesség, a személyes jelenlét, és ezt a virtuális kommunikációs csatornákkal lehetetlen helyettesíteni.”

Sturovics Andi (Fotó: Horváth Győző)
Sturovics Andi (Fotó: Horváth Győző)

„Elsősorban nem is rabbikra van szükség, hanem olyan emberekre, akik szívesen tanulnak és szívesen tanítanak, kérdeznek és nem elégszenek meg egyetlen válasszal, időt és energiát szánnak arra, hogy számukra megfelelő, az életük más területeivel koherens egészet alkotó, működőképes judaizmust alakítsanak ki” – jelenti ki Sturovics. „Olyanokból szeretnék többet látni, akik nem fogadják el, hogy a zsinagóga vagy más, a zsidósághoz köthető program idejére a küszöbön kellene hagyni olyan meggyőződéseiket, mint a nemek közti egyenlőség vagy az önálló gondolkodás igénye.”

Külön nehezíti a helyzetet, hogy azok a kisebb közösségek, amelyek befogadhatnának női rabbikat is, komoly anyagi problémákkal küzdenek. Míg a Mazsihisz évente több milliárd forintból gazdálkodhat, és az EMIH éves költségvetése is egymilliárd forint körül van, addig a Szim Salom 16-18 millió forintból próbál kijönni. A jelek szerint nem túl sok sikerrel, ugyanis anyagi okok miatt idén áprilisban kénytelenek voltak felmondani a zsinagóga bérletét, így a Progresszív Zsidó Hitközség jelenleg állandó imaház nélkül maradt.

Az állam által folyósított örökjáradék nagyjából 70 százalékát a Mazsihisz magánál tartja, a többi 30 százalékon az EMIH és az ortodoxia osztozik. Mivel a 2011-es törvény alapján a Szim Salom már nem számít egyháznak, így az egyházi 1 százalékos felajánlásoktól is elestek, ez pedig 25-30 százalékos bevételcsökkenést eredményezett. Munkaviszonyban a Szim Salomnál csak a rabbi és az irodavezető van, többen kapnak honoráriumot munkájukért, közéjük tartozik például a közösség mindenkori kántora is, mások pedig önkéntes alapon tevékenykednek.

Azok a nők tehát, akik Magyarországon a rabbi hivatást választanák, az elutasítás mellett még a nehéz anyagi helyzettel is kénytelenek szembesülni.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp