Budapest zsidó öröksége, a város nem lenne nélkülük

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Internetes honlapra gyűjtik össze az Erzsébetváros, a Terézváros és Újlipótváros olyan emlékeit, amiből összeállhat a Budapesten élt zsidók majdnem elpusztított világának képe. A Városligeti fasorban is megannyi szecessziós épületet emeltettek.

Tudta-e ön, hol született Arthur Koest­ler, azaz Kösztler Artúr? És Neumann János? Egészen közel laktak egymáshoz gyermekkorukban. Kösztlerék a Szív utca 16.-ban, a tehetős Neumann család a mai Baj­csy-Zsilinszky út 62.-ben. Ezt a házat egyébként a számítástechnika atyjának nevezett zseniális férfi nagyapja építtette.

A Városligeti fasor 33. alatt viszont Szilárd Leó fizikus élt 19 éves koráig. A házat egyik nagyapja, egy híres szemész építtette és nagybácsija, Vidor Emil tervezte. Nagyon sok hasonló tudásra szert tehet, aki egy-két hét múlva felkeres egy magyar nyelvű honlapot, amely Budapest zsidó örökségét mutatja meg, arra válaszolva: kik éltek és építettek itt.

A Kösztler-ház a Szív utcában
A Kösztler-ház a Szív utcában

A honlap nem valamiféle dicsőségtábla a magyar Nobel-díjasokról, hírességekről, hanem egyfajta értelmes-érzelmes enciklopédiája lesz a vészkorszak által majdnem elpusztított világnak. A vállalkozás elindítója, mozgatója Perczel Anna építész, aki már korábban is részt vett hasonló nagy projektekben. Szerzőtársaival (első helyen Lábass Endre fotográfust szokta említeni) kötetet állítottak össze az Erzsébetváros zsidó emlékeiről. Ezt a munkát folytatta Perczel, feltérképezve az 1840 és 1944 közötti kort. Az előbbi azért fordulópont, mert addig zsidók nem lehettek háztulajdonosok Pest városában, nem építtethettek házakat sem. A magyar holokauszt éve pedig értelemszerűen lezárt egy korszakot.

– Az Erzsébetváros és a Terézváros mai városképét alkotó házak átlagosan felét zsidó építtetők építették, zsidó építészek tervezték. Az Újlipótvárosban az arány a 80-90 százalékot is eléri, és még többet is számíthatnánk, ha figyelembe vennénk az 1945 utáni épületeket, üres telkeket – indokolja Perczel a kutatás folytatását.

Perczel Anna
Perczel Anna

A teljes cikk itt olvasható.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp