Magyarországi zsinagógák: imaházból kulturális tér – Tokaj

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A város kereskedelmében először a görögök, majd az 1700-as években, a progromok elől Galíciából menekülő zsidók vettek részt. A Chevra Kadisa temetkezési egylet, már az 1750-es évektől működött a településen, első temetőjük a Bodrog és a Tisza közti kis szigeten volt. Az első zsinagóga a Tisza-parton épült, a hozzá tartozó telken lakott a rabbi és a kántor. A folyó mellé kellett letelepednie a zsidó lakosságnak, mivel a magasabban fekvő, védettebb területeket a gazdagabb lakosság már elfoglalta. Az 1890-es tűzvészben az első imaház megsemmisült, új zsinagógát kellett építenie a közösségnek. A már 1000 főt számláló hitközség egy prominens tagja, Czukker Emmanuel odaadta serfőző épületét a közösségnek és új zsinagógát is építetett.

Az első zsinagóga valószínűleg lakóház méretű volt. Előcsarnokból és a zsinagógai térben elhelyezett bimából, valamint a nők számára fenntartott karzatból állhatott.

A mai, romantikus-mór stílusú épület külső mérete 17×26 méter, a leégett zsinagóga nagyjából kétszerese. Homlokzatán a fő motívum a vízszintesen záródó oldalak közötti félköríves oromzat. Az oromzat közepén található a Dávid-csillag formájú körablak, fölötte pedig a két mózesi kőtábla. A párkányzatos díszítésű főbejárat és a gótikus stílusú ablakok sokban emlékeztetnek a sátoraljaújhelyi zsinagóga homlokzatára.

archív felvétel a régi zsinagógáról
archív felvétel a régi zsinagógáról

A II. világháború után a zsidó közösségből nagyon kevesen tértek vissza a településre, ezért is állt elhanyagolva évtizedekig a ma már műemléki épület. 2000-ben felújították, ma városi rendezvényeknek ad otthont, megnevezése: Tokaji Kulturális és Konferencia Központ.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp