Bár jó néhány Nobel-díjas zsidó tudóst ismerünk, kevés mondhatja el magáról, hogy kisbolygót, iskolát, éttermet neveztek el róla, ráadásul ezüst emlékpénzt nyomtattak az emlékére. Gábor Dénes fizikus azonban mindezzel büszkélkedhet, ám nem véletlenül: ő találta fel a holográfiát. Február 9-én emlékezünk halálának 37-edik évfordulójára. Azt mondják, nem lehet elég korán kezdeni. Gábor Dénes mindössze 14 éves volt, amikor beleszeretett a fizikába, és elkezdte vizsgálni az atomok és az elektronok viselkedését. A fiú zsidó családban nevelkedett Budapesten, a Terézvárosban. Tudós vénáját azonban nem szüleitől örökölte, hiszen édesapja könyvelő volt, édesanyja pedig főállású háromgyermekes anyuka. Eredetileg a Günszberg családnevet viselték, majd 1902-ben változtatták Gáborra a könnyebb asszimiláció érdekében. Később azonban Dénes még messzebb ment, és 1919-ben áttért az evangélikus vallásra.
Egyetemi tanulmányait gépészmérnöki szakon kezdte, majd 1920-tól Berlinben folytatta egy műszaki főiskolán elektromérnöki ágon.
Kortársai, barátai, vitapartnerei közé tartozott Neumann János, Szilárd Leó és Wigner Jenő is. Berlinben, amely századunk első harmadában a fizika fellegvára volt, Albert Einstein előadásait is hallgathatta. Első, elektromérnök diplomáját 1924-ben szerezte meg.
Ezután komolyabban beleásta magát a szakma rejtelmeibe, egy német, magasfeszültségű távvezetékek tervezésével foglalkozó kutatóintézetben. Érdeklődése később a televíziós képcsövek problematikája felé tolódott, melyből 1927-ben doktori értekezést is írt. Ezután a Siemens és Halske kutatólaboratóriumában, később pedig a Siemens-Reiniger-Veifa nevű cégnél dolgozott.
A náci hatalomátvétel után rövid ideig itthon folytatta kutatásait, majd úgy döntött, hogy Angliába költözik, ahol végleg letelepedett. Már kiköltözésének évében, 1934-ben állást kapott a British Thomson-Houston Társaság kutatólaboratóriumában. Az itt eltöltött idő és kutatásainak sorozata vezette el élete főművéhez, a holográfia 1947-feltalálásához.
De mi is az a holográfia? Ez tulajdonképpen a fény hullámtermészetén alapuló képrögzítõ eljárás, amelynek segítségével a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre.
A hologramok legelterjedtebb alkalmazási formájával, a biztonsági azonosító jelekkel mindenki találkozhat a kazettákon és CD-ken vagy az új papírpénzeken, bankkártyákon. Ezek az apró kis hologramok hamisíthatatlanok, mert róluk tökéletes másolatot csak az eredeti hologram segítségével lehet készíteni.
Nem csoda hát, hogy 1971-ben napjaink elengedhetetlen találmányát fizikai Nobel-díjjal jutalmazták, amely igazán csak 1960, vagyis a lézer feltalálása után terjedt el. Sőt, Gábor Dénes 110-edik születésnapját még a Google is megünnepelte egy holografikus logóval. Nagy műve után tanításra adta a fejét, így a londoni Imperial College-ban az elektronfizika professzoraként dolgozott.
Bár világpolgárnak vallotta magát, Magyarországhoz való kötődése sohasem halványult el, mindig szívesen látta a magyar fiatalokat tanszékén. Néhány év után végül nyugalomba vonult, ám még részt vett a Római Klub létrehozásában, amely a mai napig globális eszmecserét folytat különböző nemzetközi politikai kérdésekkel kapcsolatban.
Gábor Dénest élete végéig foglalkoztatta a hatalmas történelmi kérdés, az emberiség jövője. Örökségének talán még kevésbé értékelt, de különösen értékes része az a gondolat, hogy a jövő megalapozásának magában kell foglalnia az informatika innovációját, az információ és a kommunikáció globális problémakörét.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
