Éles vita Anne Frank naplójának ingyenes közzététele miatt

Élesedik a vita Anne Frank naplójának szerzői jogai körül. Már több mint ötvenezren nézték meg azt az oldalt, ahol egy francia kutató, Olivier Ertzscheid, a Nantes-i egyetem tanára elérhetővé tette a lány naplóját. Arra hivatkozott, hogy a szerző halála után hetven évvel lejárnak a jogok, de ezzel nem ért egyet az Anne Frank Alapítvány, melyet Otto Frank alapított, hogy lánya művei kiadásra kerüljenek.

“Egy ilyen szövegnél, és egy ilyen szemtanú esetében egyértelmű, hogy csakis a korlátozások nélküli szabad hozzáférésért érdemes küzdeni”, mondta Olivier Ertzscheid.

A napló eredetileg a holland állam tulajdonát képezi, amely azt az egykori amszterdami rejtekhelyet múzeumként működtető holland Anne Frank Alapítványnak adta tartós kölcsönbe. Az amszterdami alapítvány és a Holland Tudományos Akadémia már korábban bejelentette, hogy 2016-ben a kutatási eredményeiket publikálni fogják a könyvből vett idézetekkel.

Olivier Ertzscheid
Olivier Ertzscheid

A könyv szerzői jogait azonban a baseli székhelyű Anne Frank Alap birtokolja, amit Otto Frank, Anne édesapja alapított. Ők jogi lépéseket helyeztek kilátásba, ha engedélyük nélkül közlik a szöveget.

Az uniós jog szerint a szerző halála után 70 évvel, 2016. január elsején lejárt a szerzői jogi védelem. Az amszterdami törvényszék kedden úgy döntött: tudományos célokra szabadon idézhetők és publikálhatók szövegrészletek Anne Frank (1929-1945) naplójából. Az állásfoglalása szerint a tudományos kutatás szabadsága előbbre való a szerzői jogoknál.

A bíróság szerint a svájci szervezet nem tudott tartalmi érveket felhozni a publikálás ellen, ráadásul a tudományos kiadvány csak korlátozott mennyiségben használ fel egyenes idézeteket.

Ottó Frank az Arany Penna díjjal a kezében 1971-ben
Ottó Frank az Arany Penna díjjal a kezében 1971-ben

A bíróság ugyanakkor helyben hagyta, hogy a napló szerzői jogi védettsége ne járjon le a szerző halálától számított szokásos 70 év elteltével, hanem csak 2037. január 1-jén, mivel a fennmaradt jegyzetek egy részét először csak 1986-ban publikálták.

A holland törvények értelmében innentől számítva 50 évnek kell eltelnie a védettség megszűnéséig. Anne Frank naplóját első ízben 1947-ben, hollandul tették közzé, azóta több mint 70 nyelvre fordították le.

Ertzscheid az internetes megjelenés kapcsán azt mondta: „A pince sötétsége után felajánljuk neked a nyilvánosság világosságát. Isten hozott a fényben, kedves Anne!”

Arra hivatkozott, hogy a szerző halála után hetven évvel lejárnak a jogok, de ezzel nem ért egyet az Anne Frank Alapítvány, melyet Otto Frank alapított, hogy lánya művei kiadásra kerüljenek. Az alapítvány szerint a szerzői jogvédelem megilleti a kötet szerkesztőjét, Otto Frankot, aki a naplótöredékekből összeállította azt a könyvet, melyet ma Anne Frank naplójaként ismerünk, és fordítóját, Mirjam Preslert is.

Az alapítvány vezetője felszólította Ertzscheidet, hogy távolítsa el az internetről a szöveget, vagy fizessen nekik napi 1000 euró kártérítést. Erre ő természetesen nem volt hajlandó, így bíróság elé viszik az ügyet.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp