Öten kapták meg az idei Wallenberg díjat

Idén öten – Antala Éva, Komoróczy Géza, Mikulás Ferenc, Sipos András és Szőke Péter – részesültek az antirasszista elismerésben, amelyet a Raoul Wallenberg Egyesület, a Raoul Wallenberg Alapítvány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma ad át minden évben. Díjat kapott Antala Éva református lelkipásztor, börtönmissziós lelkész, aki a méltatás szerint teljes életét annak szenteli, hogy Szlovákiában látogatja a fogvatartottakat és támogatja családtagjaikat.

Kitüntették Komoróczy Géza író-történészt, akinek “akadémiai tudása erkölcsi tartással párosul” – hangzott el.

Mikulás Ferenc, a kecskeméti rajzfilmstúdió vezetője azért vehette át az elismerést, mert útnak indította a Cigánymesék című animációsorozatot.

Sipos András, a Raoul Wallenberg Egyesület korábbi elnöke is díjat kapott, mivel “mindent megtesz azért, hogy a fiatalok komoly tudást szerezhessenek a holokausztról”.

Szőke Péter jogászt pedig azért tüntették ki, mert a Szent Egyed Közösség magyarországi vezetőjeként a hajléktalanokon és a cigányságon segít.

Komoróczy Géza író, történész, Sipos András, a Raoul Wallenberg Egyesület korábbi elnöke, Antala Éva református lelkipásztor, börtönmissziós lelkész, Szőke Péter, a magyarországi Sant'Egidio Közösség képviselője és Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. animációs stúdió ügyvezető igazgatója (Fotó: Soós Lajos)
Komoróczy Géza író, történész, Sipos András, a Raoul Wallenberg Egyesület korábbi elnöke, Antala Éva református lelkipásztor, börtönmissziós lelkész, Szőke Péter, a magyarországi Sant’Egidio Közösség képviselője és Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. animációs stúdió ügyvezető igazgatója (Fotó: Soós Lajos)

A rendezvényen Nuber István, a Holokauszt Emlékközpont oktatási csoportvezetője úgy fogalmazott, hogy Wallenberg a humánum késői lovagja volt, aki másokért kockáztatta az életét és ezzel példát adott.

Az 1912 augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti Svéd Nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint húszezer ember életét mentette meg azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a szovjet hatóságok állítása szerint 1947-ben börtönben halt meg, de egyes források tudni vélik, hogy még évekkel később is fogolyként élt. Utoljára 1945. január 17-én látták élve Budapesten.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp