Habár J.D. Salinger csupán 4 könyvet publikált élete során, a 20. század egyik legmeghatározóbb írójának számít. Karrierje az Ilyenkor harap a banánhal című novellájával indult, a Zabhegyező pedig népszerű íróvá tette. Ennek ellenére Salinger szenvedett a népszerűségtől, és visszavonult a nyilvánosság elől élete későbbi szakaszában. 1. Bar Micvó Blues
J. D. Salinger sokáig azt hitte, hogy mind az apja, mind az anyja zsidó származású. Csak a bar micvója után derült ki a számára, hogy édesanyja katolikus volt, és megváltoztatta a keresztnevét Mirjamra, hogy zsidónak higgyék.
2. Romantikus riválisok
1941-ben Salinger halálosan beleszeretett Oona O’Neillbe, a drámaíró Eugene O’Neill lányába. Salinger hosszú leveleket írt neki, még akkor is, amikor már behívták katonának a hadseregbe. Kapcsolatuk akkor ért véget, amikor Oona beleszeretett Charlie Chaplinbe, akihez végül feleségül is ment.
3. Háború
Salingert 1942 tavaszán hívták be szolgálni az amerikai hadseregbe. 1945 áprilisában Salinger volt az egyik első amerikai katona, aki átlépte egy felszabadított koncentrációs tábor kapuját. Valószínűleg Dachau egyik részlegében járt. A háború után kórházban kezelték poszt traumatikus stressz szindrómával, és később azt mondta a lányának. „Az égett hús szagát életem végéig érezni fogom az orromban.”
4. Inspiráció gyilkossághoz
Talán elidegenedett főszereplőinek köszönhetően a Zabhegyező 3 gyilkosság elkövetéséhez is kapcsolódik. Mark David Chapman 1980-ban megölte John Lennont, a gyilkosnál a könyv egyik példányát találták meg, amelybe azt írta: „ez az én hitvallásom. Később John Hinckley Jr. próbálta meggyilkolni Ronald Reagent 1981-ben, és a rendőrség 6 db könyvet talált a hotelszobájában, többek között Salinger művét. 1989-ben pedig Robert John Bardo vitte magával a kötetet, amikor Rebecca Schaeffer meggyilkolására készült.
5. A kiadó visszautasította
1941 decemberben a New Yorker elfogadta közlésre Salinger a Slight Rebellion Off Madison című történetét. A könyv egy elveszett lelkű tinédzserről szól, aki állandóan retteg a háborútól. Amikor viszont a japánok megtámadták Pearl Harbort, a New Yorker meggondolta magát, és nem adta ki a művet egészen 1946-ig. Aztán amikor a Zabhegyező 1951-ben megjelent, azonnal hatalmas sikert aratott.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
