Shoshana Gugenheim vallásos és feminista, egyike azon kevés nőknek, akik tóraíróként dolgozhatnak. Most egy olyan művészeti projekt keretében próbálja bemutatni a Tóra újfajta értelmezését, amelyben kizárólag nők vesznek részt.
A tóraírás kimondottan férfi mesterségnek számít, nem azért, mert egy tóraírónak (szofernek) a férfiakra jellemző fizikai adottságokra lenne szüksége, hanem egyszerűen csak azért, mert a nők által írt Tóra nem kóser. Nők tehát írhatnak Tórákat, ezek azonban nem használhatók fel istentiszteleten, férfi ember beléjük nem olvashat. Abba pedig még belegondolni is szörnyű lenne, ha egy nő által írt Tóra egy ortodox közösséghez kerülne, anélkül hogy a közösség tagjainak tudomásuk lenne a szofer kilétéről.
Amikor Shoshana Gugenheim úgy döntött, hogy szofer szeretne lenne, egyszer pont a fenti indokkal utasították el tanulási szándékát. Az Egyesült Államokból származó Gugenheim már akkor eldöntötte, hogy tóraíró szeretne lenne, amikor 20 éves korában először járt Izraelben. „Tíz éven keresztül kerestem valakit, aki hajlandó lenne tanítani engem, sokan rögtön elutasítottak” – meséli Gugenheim a Maarivnak. Végül 2000-ben sikerült találnia egy olyan szofert, aki elvállalta a tanítását, igaz csak titokban, Gugenheim a mai napig nem árulja tanára nevét, nehogy atrocitások érjék azért, mert egy nőt tóraírásra tanított.
Az utóbbi időben egy kisebb forradalom zajlik azokban a zsinagógákban és tanulószobákban, amelyekben nők komolyabb pozíciókat harcoltak ki maguknak. A nők az imádkozás mellett a Gemarát és a Mikrát tanulják, a tóraírás pedig a zsidó vallástudomány következő lépcsőfoka lehet a számukra. A legtöbb vallási kérdésekben döntési joggal rendelkező rabbi szerint ugyanis szofer csak olyan ember lehet, aki elkötelezett a tanulás mellett. Ez eddig csak a férfiak kiváltsága volt. Ma már Izraelben három női szofer is dolgozik, az egyikük pont Shoshana Gugenheim.
Gugenheim az első megbízását egy seattle-i reform közösségtől kapta, amely kimondottan női szofert keresett. A Tóra írása közben kezdett el gondolkodni azon, hogy a szentírás magyarázatainak nem ártana egy újfajta, női nézőpontot is adni. „Mindig is úgy éreztem, hogy nehezemre esik azonosulni a klasszikus tóramagyarázatokkal, ezeket ugyanis hagyományosan kizárólag férfiak írták” – magyarázza Gugenheim, hogy miért döntött amellett, hogy mind az 54 hetiszakaszt a nők szemszögéből is bemutatná. Így született meg a Women of the Book (A könyv asszonyai) projekt.
A projekt keretében Gugenheim 54 zsidó női képzőművészt kért fel arra, hogy mindenki dolgozzon fel egy-egy hetiszakaszt a saját értelmezésében. A különböző országban élő művészek között volt mélyen vallásos, de olyan is akadt, aki most találkozott először a Tóra szövegével. „Minden tóraértelmezés személyes és szubjektív, és az elemzés írójának egyéni tapasztalatain alapul” – mondja Gugenheim. „Sára anyánk például meddő volt, egy férfi elemző pedig nem lesz képes átérezni egy olyan nő helyzetét, aki nem képes gyerekeket a világra hozni. Egy nő mindezt másképpen látja.”
Gugenheim nem véletlenül hozta fel Sára példáját, a projekt ötletgazdája ugyanis pont ezt a témát dolgozta fel. Az általa választott Vájérá hetiszakaszban kap Sára üzenetet egy angyaltól, hogy nemsokára fia fog születni. Gugenheim munkájában két, ágyat formáló lap látható, amelyek valójában a saját menstruációs ciklusát mutatják. A háttérben pedig az olvasható, hogy „szeret, nem szeret”. „Ez Sára belső vívódására vonatkozik. Egyrészt azt kérdezi magától, hogy Ábrahám akkor is szeretni fogja-e, ha nem lesz képes gyereket szülni neki. Másfelől pedig az a tény, hogy Isten nem ad neki gyermeket, azt jelenti-e, hogy Isten nem szereti őt” – magyarázza Gugenheim saját alkotását az Át nevű izraeli női magazinnak.
Az 54 alkotásból eddig 50 készült el, ezeket először az idei Jeruzsálemi Kortárs Zsidó Művészeti Biennálén láthatta a nagyközönség. Ez lett az esemény egyik legnépszerűbb kiállítása. „Ez egy csodálatos dolog, hogy a nőknek is lehetőségük van a hagyományos zsidó szövegek értelmezésére, ez eddig csak a férfiak privilégiuma volt” – nyilatkozta a Tabletnek Rami Ozeri a biennále alapítója. „Ha valaki megsértődik azon, hogy egy nő zsidó szöveget ír, az szűk látókörű” – mondja Yedida Stern, a zsidó jog professzora. „A zsidó vallási törvény szerint ezzel nincs semmi probléma. A Tórát minden ember szabadon értelmezheti, és az emberek fele nő” – magyarázza Stern.
Gugenheim a jövőben szeretné bemutatni az 54 alkotást Európa és Észak-Amerika múzeumaiban is, és ha összejön elég támogatás, akkor egy színes album formájában is megjelentetné a Women of the Book keretein belül készült műveket.
A már elkészült alkotások itt megtekinthetők.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
