Magyarország a jelek szerint az EU tagjai közül kimondva egyedüliként nem kívánja külön címkékkel megjelölni a ciszjordániai zsidó telepekről származó árukat. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azonban nem adott egyértelmű választ arra, hogy milyen következményei lennének a végrehajtás elmulasztásának.
Magyarország akkor sem hajlandó külön címkékkel megjelölni az izraeli telepekről származó árukat, ha emiatt esetleg az a vád éri, hogy megbontja az EU egységét. Ezt Szijjártó Péter külügyminiszter hozta újságírók tudomására a külügyi tanács ülése után. Az EU és Izrael közötti kapcsolatokat elmérgesítő címkézési ügy a napirend előtt került szóba, amikor Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője fontosnak nevezte, hogy az EU egységes maradjon a kérdésben. „Ésszerűtlen intézkedésekhez nem csatlakozunk. Nem vagyunk hajlandók külön megjelölni a (ciszjordániai telepekről származó) árukat” – jelentette ki később újságírók előtt a magyar külgazdasági miniszter.
Szijjártó szerint Magyarországnak elvi és gyakorlati fenntartásai vannak a döntéssel szemben. Elvi alapon azért nem ért egyet, mert nem látja okát, miért csak ebben a konkrét esetben kell alkalmazni a korlátozást, és más esetekben miért nem. Másfelől az intézkedés véleménye szerint éppen azoknak árthat a legjobban, akiken az EU segíteni akar. Hiszen éppen azok a palesztinok fizetnék meg az árát, akik ilyen árukat előállító telepeken dolgoznak. „A címkézés egyszerűen rossz eszköz” – tette hozzá.
A főképviselő azt mondta, hogy „a Tanács egységes a technikai iránymutatások kérdésében”. Mintegy Izraelnek címezve a szavait azt is hangsúlyozta, hogy szó sincs bojkottról, és senki nem is tekinti ennek az intézkedéseket. Mogherini később megerősítette, hogy a Bizottság valamennyi tagállam kérésének eleget téve készítette el a technikai iránymutatásokat, és a tagállamok között egység volt ebben, továbbá abban is, hogy szavai szerint valamennyien üdvözölték a közös iránymutatásokat.
A főképviselő arra is emlékeztetett, hogy egy több évvel ezelőtt elfogadott jogszabályról van szó, amit néhány tagállam – így Nagy-Britannia, Belgium és Svédország – már végre is hajtott. Mivel azonban nem volt mindenki számára egyértelmű az alkalmazás, ezért a tagállamok (úgy tudjuk, hogy 16 uniós tagállam levélben) arra kérték a Bizottságot, hogy készítsen közös iránymutatásokat. A kereskedelmi főigazgatóság el is végezte a munkát, és Mogherini szerint most a tagállamokon a sor. „A technikai iránymutatások nem változtatnak a jogszabályon” – húzta alá.
EU-források emlékeztetnek rá, hogy eredetileg a 2005-ben az EU és Izrael között kitárgyalt kereskedelmi egyezmény foglalkozott a kérdéssel. A Bizottságnak kezdettől fogva az volt az álláspontja, hogy a preferenciális (kedvezményes) kereskedelmi feltételeket nem lehet kiterjeszteni a megszállt területekre. Mivel Izrael ezzel nem értett egyet, ezért mindkét fél különbözően értelmezte a megállapodásnak ezt a részét, és a gyakorlatban nem is történt semmi. Egészen addig, amíg több, az Izraelre a telepek terjeszkedése miatt nyomást gyakorolni kívánó ország újra napirendre nem tűzte a kérdést.
A magyar külügyminiszter közölte, hogy nem Budapest az egyetlen, amelynek fenntartásai vannak a címkézéssel kapcsolatban, úgy hírlik, hogy például az Izraellel szoros kapcsolatot ápoló Csehország is hasonló véleményen van. Más kérdés, hogy nyíltan eddig csak Magyarország utasította el a telepesek által előállított áruk külön megjelölését.
Mogherini egyensúlyozását pedig megfigyelők szerint az magyarázza, hogy az EU fontos szerepet szeretne játszani a közel-keleti békefolyamatban, ám erre csak kevés esélye van akkor, ha teljesen magára haragítja Izraelt.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
