„Együttélés: számomra olyan, mintha azt mondanám, kék az ég”

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

“Holokauszttal foglalkozom, emlékezetpolitikával foglalkozom, nap mint nap használom ezt a szót, beszélek róla diákoknak s ritkábban felnőtteknek, írunk anyagokat, tartunk előadásokat, képviseljük rendezvényeinken: az együttélés az origo. Kérdés azonban, számomra mit jelent a szó, hogy együttélés?” Gábor Veronika, az Élet Menete Alapítvány munkatársának írását olvashatjátok Hanuka alkalmából.

Azóta gondolkozom azon, hogy mit jelent számomra ez az szó, amióta a KIBIC felkért arra, hogy írjam meg, mit jelent számomra ez a szó.

Arra jutottam, hogy biztosan mást jelent azóta, amióta a holokauszttal foglalkozom, mint jelentett előtte, vagy jelentene, ha – teszem azt, állatorvos lennék.

De nem vagyok állatorvos. Holokauszttal foglalkozom, emlékezetpolitikával foglalkozom, nap mint nap használom ezt a szót, beszélek róla diákoknak s ritkábban felnőtteknek, írunk anyagokat, tartunk előadásokat, képviseljük rendezvényeinken: az együttélés az origo, az alap, az együttélés az, amit elveszítettünk a holokauszt idején, az első világháború előtti időszakot jelöljük ezzel a fogalommal. Ez a hivatalos verzió.

De hogy számomra mit jelent a szó, hogy együttélés? Több ember él együtt. Több különböző ember él együtt. Több különböző kultúrájú ember él együtt. Számomra ez a mondat nem jelent semmit. Ennek a mondatnak számomra nincs érzelmi töltete, és nem mond semmi különöset. Számomra ugyanolyan, mintha azt mondanám: kék az ég. És azért dolgozom, hogy az a gondolat, hogy „több különböző kultúrájú ember élete hatással van egymásra” olyan természetes legyen a társadalom számára is, mint amilyen a számomra.

Gábor Veronika (Roni)

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp