Együtt kell élni, nem egymás mellett

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

“Kint minden karácsonyi díszbe öltözik, mindenki szeretetről beszél és ajándékot vásárol, nekünk zsidóknak pedig ki kell helyeznünk a hanukiánkat az ablakba és hirdetnünk az önazonosságunkat.” Hanuka minden egyes napján az együttélés témájáról közlünk sorozatot civil szervezetek képviselőitől. Ma Fritz Zsuzsa írását olvashatjátok.

„Együtt kell élni, nem egymásban és nem egymás mellett. A hetedik ajtó csukva maradhat.” (Popper Péter)

Volt egy kis kék füzetem diákkoromban. Abba írtam bele azokat az idézeteket, amelyek megmozgatták a lelkemet. Voltak benne mindenféle: verssorok, bölcsességek, filmes idézetek, még oroszul is, Tarkovszkijtól. Néha elővettem, elolvasgattam őket. Az egyik kedvencem a fenti volt Popper Pétertől. Megérintett, mert mindig is független szerettem lenni, de közben vágyom a közösséget, a közösségi létet.

Megmozgatott azért is, mert zsidóként sokat foglalkoztat az együttélés mikéntje.

Hanuka számomra ennek az együttélésnek a nagy tesztidőszaka. Amikor kint minden karácsonyi díszbe öltözik, amikor mindenki szeretetről beszél és ajándékot vásárol, amikor mindenki adakozni, szeretni, segíteni szándékozik, s amikor nekünk zsidóknak ki kell helyeznünk a hanukiánkat az ablakba és hirdetnünk kell a csodát. Különösen, hogy tudom, ünnepünk, a csoda és a zsidó hit ünnepe tulajdonképpen a zsidó közösség együttélésének tesztje is volt akkor ott. Vajon elfogadjuk-e egymást akkor is, ha máshol húzzuk meg annak a határát, hogy mi a még elfogadható zsidó magatartás? Túléljük-e a közöttünk lévő harcokat és viszályt? Elviseljük-e, hogy vannak, akik görögösödni akarnak, miközben, mi zsidóbbak akarunk lenni a zsidóknál? Kibírja-e sokat szenvedett közösségünk a vitákat, a széthúzásokat, a harcot?

Fritz Zsuzsa
Fritz Zsuzsa

Hanuka polgárháború volt, gerillaharc és győzelem, csoda és geopolitikai véletlen, öröm egyeseknek, szomorúság másoknak, az identitás megerősítése, gondolkodásmódok, attitűdök, túlélési stratégiák harca.

Amikor most kitesszük kilencágú gyertyatartóinkat az ablakba és meggyújtjuk a hanukai lángokat, nem csak a csodát hirdetjük, hanem önazonosságunkat. Szembenézünk zsidóságunkkal, harcainkkal, bizonytalanságunkkal és a gyertya lángjában tükröződő arccal mutatjuk meg mindezt a mást ünneplő külvilágnak, mondván, ezek vagyunk mi, nézzetek ránk is, és fogadjatok el minket. Így, ahogy vagyunk. Azzal, amit láthatóvá teszünk, mindazzal, amit adni tudunk és azzal is, ami belül marad, láthatatlanul.

Együtt kell élnünk. Nem egymásban és nem egymás mellett. A hetedik ajtó csukva maradhat.

Ugye csukva maradhat?

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp