Bíró László a budapesti Terézváros szülötte, ma mégis választott hazájában, Argentínában emlékeznek meg róla. Kezdetben újságíróként indult, de nevét mégis találmányai tették híressé. Ezek közül az egyik legismertebb a golyóstoll, más néven biro pen, több mint fél évszázada minden háztartásban fellelhető.
Bíró László József újságíró és feltaláló Schweiger László József néven született 1899. szeptember 29-én. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem orvosi karán kezdte, de rövid idő után megszakítva azokat, 1921 és 1938 között számos foglalkozást űzött: volt hipnotizőr, grafológus, autóversenyző, biztosítási ügynök és vámügyintéző, festő. Ő szerkesztette a Hongrie-Magyarország-Hungary c. lapot, a Pesti Napló és a Pesti Hírlap munkatársa volt, emellett pedig különböző találmányokkal is próbálkozott. Mesemosógép néven például olyan mosógépet népszerűsített, amelyhez közönséges konyhai tűzhely szolgáltatta az energiát, továbbá automata sebességváltót fejlesztett ki, melynek jogait a General Motors vásárolta meg, és többek között (összesen húsz találmányáról tudunk) a lineáris motor, vagy a golyós dezodor feltalálása is az ő nevéhez fűződik. Az 1930-as években alkotta meg a golyóstollat, ezzel kapcsolatos szabadalmát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak, melyet, nem sokkal később a pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll szabadalma követte.
S hogy honnan jött a golyóstoll ötlete? A korabeli anekdota szerint, melyet egy olasz lap a hasábjain közölt, Bíró épp egy budapesti teraszon üldögélt, s az előtte golyózó gyerekeket nézte. Játék közben az egyik golyó egyszer csak átszelt egy aszfalton összegyűlt víztócsát, és továbbgurulva nedves nyomot hagyott maga után. Állítólag ekkor született meg benne az ötlet, ám minderről önéletrajzi regényében, a Csendes forradalomban később így ír: „Elismerem, ez a feltevés valóban tetszetős…csak éppen semmi köze sincs az igazsághoz. Egy másik feltevés szerint, újságíróként gyakran látogatta a nyomdákat, s közben a nyomdagépek rotációs hengereinek egyenletes munkáját figyelte: hasonló megoldásról álmodozott, csak éppen kisebb méretben, és töltőtoll alakkal.
Bárhogy is történt, az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatta nagyméretű golyóval ellátott ládaszignáló tollát, mellyel azonban csak nagyon rossz minőségben, és kizárólag nagy méretben lehetett írni. A későbbiekben ezt a megoldását tökéletesítette, lekicsinyített változatát pedig már írótollként alkalmazta. Találmányának lényege az volt, hogy felismerte: az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, és a papíron, szárazon és piszkolódásmentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, a tollba egy kis golyót szerkesztett, amely a tintát annak aljába vezette. Ahogy a toll a papíron mozog, a golyó forog, s így veszi fel a tintát, melyet aztán a papírra ken.
Bíró László a használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteit, az 1938-ban kezdődő, zsidókat korlátozó intézkedések miatt végül külföldön fejezte be, bár ezt megelőzően, feleségével együtt az evangélikus hitre tért. Először Párizsba, onnan pedig Argentínába ment, s ott is telepedett le. 1940-től már önállóan kísérletezett, találmányára 1943. június 10-én kapott szabadalmat. Az első, rendszeres eladásra gyártott golyóstollakat két évvel később Eterpen néven árusították, az új íróeszköz mégis Biropen néven terjedt el az egész világon. 1985. november 24-én halt meg választott hazájában, ahol születésnapját, szeptember 29-ét ma is a Feltalálók, illetve az Argentin Feltalálók Napjaként jegyzik.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
