Bibliodráma

Az Örökkévaló mindenütt jelen van…?

Talán nincs idegesítőbb, mint mikor parkolsz és öten nézik az utcán, hogyan kanyarodsz be. Vagy mikor a munkahelyen tudod, öten fülelik, hogy kivel és mit beszélsz. Közben pedig vágyjuk, hogy foglalkozzanak velünk, figyeljenek ránk. Az Örökkévaló mindenütt jelen van az életünkben – fogalmazza meg a zsoltáros. Jó ez nekünk? Mennyire lehet hozzád közel kerülni? Ki és hogyan kerülhet hozzád? Jó veled lenni? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a novemberi bibliodrámán.

Szeptembertől havi rendszerességgel bibliodráma az IKI-ben!

A bibliodráma évezredes hagyományokban gyökerező, a harmadik évezred elején mégis újonnan felvirágzó „műfaj” a Bibliával való egzisztenciális foglalkozás korszerű lehetősége, esélye. A bibliodráma sokrétű, kreatív csoportos tevékenység, amelynek célja a Szent Könyvek szövegeivel való találkozás során a közösségi és személyes lelki egészség ápolása.

A hívő szeret megfeledkezni arról, hogy testben létezünk. Hallja, olvassa az Igét, de ilyenkor nem figyel a gyomorkorgásra, a lábzsibbadásra, sőt csendet parancsol. Elhessegeti indulatait, a tisztelet nevében megálljt parancsol érzelmeinek. A bibliodráma ellenben kísérletet tesz teremtettségünk bármely sajátosságát bibliaolvasásra bírni.

A bibliodráma NEM SZÍNHÁZ, ahol nézők vannak és játékosok, hanem minden jelenlévő játékos. Éppen ezért nem lehet „megnézni” egy bibliodrámát, de részt lehet venni benne.A bibliodráma játék, azaz cselekvés. Próba, azonosulás, utánzás, megjelenítés, kiábrázolás egzisztenciális kockázat nélkül. Önfeledt, felszabadító, inspiráló, „aha” élményeket adó, elgondolkodásra késztető játék. Az történikilyenkor, hogy a választott szöveg, vagy a helyzet egy vonatkozása megérint bennünket, szembesít élethelyzetünkkel, életérzésünkkel, tapasztalatunkkal, rejtett, vagy nyilvánvaló kérdéseinkkel. Ebből adódik konfliktusunk a szöveggel. Az is megtörtén(het)ik, hogy „átjön” az üzenet. Mint a prófétai szó.

A bibliodráma eleven találkozásaz egyes résztvevő, a csoport egésze és a szöveg között. A csoporttagok teljes emberként egyéni élettörténetükkel, vallásos szocializációjukkal és testi-lelki-szellemi meghatározottságukkal érkeznek a csoportba és lépnek kapcsolatba a szöveggel. Az Írás szövegeivel találkozó ember formálódik, alakul a szöveg által, de a szöveg is alakul, formálódik, újrafogalmazódik a vele kapcsolatba kerülő közösség és annak tagjai által.A szöveg és a résztvevők élettörténete kölcsönösen föltárja egymást. A bibliodráma alap-eleme a játék, amivel a gyermek önfeledten tanulja meg érteni a világot. A játszó ember, mint a gyermek is, fölismeréseket él meg.

A bibliodráma összetett, eklektikus műfaj, kevés szóval él, tudatosan lassít, az esztétikai, művészi eszközöket is segítségül hívja a szent szöveg kibontásához. Minden esetben a SZÖVEG ihleti, korrigálja és provokálja a bibliodrámát. Az eszközök nem illusztrálják a szöveget, ahogy a szöveg sem illusztráció „frappáns” eszközeinkhez. A bibliodráma nem „barkácsszakkör”; nem művészkedünk, de alkotunk. Az ESZTÉTIKAI-MŰVÉSZI ESZKÖZÖK segítségével a nem fogalmi nyelvet is bevonjuk a szöveg kibontásához: a test kifejezőkészsége és érzékelő képessége; a gesztusok, tánc, színjáték, színek, formák, szagok, hangok, költészet számtalan elemét segítségül hívjuk. A testi élmény sok mindent elővételez a textusban tetten érhető érzésekből, gondolatokból; általa a valóság új, megváltozott érzékelése, észlelése, megragadása lehetséges.

A bibliodráma FOLYAMAT. Az észlelésre irányuló játékok és az azt követő tapasztalatcserék és reflexiók egymásutániságában bontakozik ki, kör-körösen mélyül. A folyamat során a csoport, benne minden résztvevő nyitott, előre nem meghatározott interakcióba lép a bibliai szöveggel. A verbalitáson túl mozgósítja a bennünk rejlő kreatív késztetések sokféleségét, fantáziánkat, a mozgás és testbeszéd archívumában őrzötteket, a valláskultúra ősi formáit, mindazt, ami emberré teremtettségünk adománya.

Az alkalmakon a csoporttagok szabadon játszanak. Annyit mutatnak meg magukból, mondanak el érzelmeikből, gondolataikból, amennyit ott és akkor jó szívvel tudnak. Ami egy csoportalkalmon történik, az csak a résztvevőkre tartozik. A CSOPORTTITOK tiszteletben tartása adja meg a résztvevők számára a szabad megnyílás biztonságát. A kis közösség védett és elfogadó légkörében felszabadult és felszabadító játékban vehetünk részt egzisztenciális kockázat nélkül, mégis a történések mozaikjaiban megfogalmazódik az Örökkévaló nekem szóló, itt és most érvényes személyes üzenete.

Bízunk a Mindenható éltető lelkében és provokáló erejében!

(A Magyar Bibliodráma Egyesület kiadványa, 2007., szerk.: Papp Beáta, Stelkovics Gyöngyi)

Helyszín: Izraeli Kulturális Intézet 

Időpont: 2015-11-12 18:00