Egy budapesti zsidó kismama feljegyzései a vészkorszakból

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Egyedülálló írásos hagyatékot talált három fiatal történész. Egy zsidó kismama naplója került a kutatók kezébe, amely 1944-45 között született Budapesten. Dévényi Sándorné Anna feljegyzései egy várandós anya nézőpontjából láttatják hazánkat a német megszállás idején.

Huhák Heléna, Szécsényi András és Szívós Erika történészek kitartó, aprólékos munkával tárták fel és gondozták a több mint hetven éve keletkezett, nem mindennapi szöveget. Sajtó alá rendezték, ellátták kommentárokkal, az olvasót segítő jegyzetekkel, és elkészítették a kritikai kiadást is. Munkájuk eredménye a napokban kerül a könyvesboltok polcaira Kismama sárga csillaggal címmel.

A vészkorszak idejéből hazánkban kevés napló maradt fenn. Ezek közül nyomtatásban Heymann Éva, Ecséri Lilla és Szabó Borbála feljegyzései jelentek meg. Az említett szövegeket fiatal lányok vetették papírra, míg Anna naplója egy különleges helyzetben íródott szöveg, hiszen egy kismama tollából származik.

Anna 1944. március 20-án, Magyarország német megszállásának másnapján, öt hónapos terhesen kezdte papírra vetni sorait. A szöveg finom, intelligens. Nem csapong, és egyáltalán nem szentimentális. Hihetetlenül józan sorok jellemzik az írót. A fiatalasszony mélyen vallásos ortodox zsidó családból származik. Felmenői több generáción keresztül ötvösök voltak. Édesapjának saját üzlete és műhelye volt a Kossuth Lajos utcában. Anna, az érzékeny művészlélek folytatta a családi hagyományt. Ötvösként ékszereket és tárgyakat tervezett és készített. Férjével később saját boltot nyitottak a belvárosban. Jó módban éltek a tágas, Dunára néző lakásukban, és egy kis nyaralójuk is volt a Sváb-hegyen. A Dévényi házaspár elsőszülöttje, Gábor 1944-ben már tizenhárom éves volt. Izgatottan várta, hogy kistestvére megszülessen.

Az igazi borzalom – sok más magyar zsidó családhoz hasonlóan – Dévényiéknél is 1944. március 19-én vette kezdetét, amikor a német katonák és tankok elözönlötték Budapestet. Pánikszerű félelem uralkodott el az üldözötteken. Az asszonyok hisztériás rohamot és sírógörcsöt kaptak, a férfiak agresszívak vagy teljesen passzívak lettek. Ebben a szorongatott helyzetben sokan megvetéssel néztek a várandós anyára. „Maga is jókor csinálja!” – jegyezték meg a kismama láttán.

A szövegben talán a legerősebb szál az anyai szeretet, ami minden körülmények között küzd a védtelen magzatért. Megrendítő azokat a sorokat olvasni, amelyek a halál árnyékának völgyében is a megszületendő életre fókuszálnak. Annát férje, Sándor többször próbálja rábeszélni az abortuszra. Később pedig, amikor munkaszolgálatra hívják, azt javasolja, hogy Sevenállal (altatóval) vessenek véget életüknek.

„Legalább ne lennél állapotos – mondja. Hogy fogod bírni ezekkel az izgalmakkal kihordani a gyereket? Hol fogod megszülni? Mit csinálsz egyedül, amikor elszakítanak bennünket egymástól? Menj orvoshoz, talán lehet még segíteni, annak a gyereknek most nem lehet a világra jönni. Rábeszél, kér, könyörög, de mindez nem használ. Nem tudom hallgatni. Nem tudok és nem is akarok már ezen változtatni. Én hiszem, hogy ennek így kellett történnie, hogy én pont most legyek állapotos, ha el kell pusztulnom, ez nem változtat a dolgon semmit, hogy a gyerek velem pusztul, de ha mégis megmenekülök, akkor legalább boldog leszek a gyerekkel” – írta naplójába Anna.

A magzat akkor mozdul meg először, amikor édesanyja kapkodva csomagol. Miután férje bevonult a munkaszolgálatra, az asszony egyedül maradt. Minden teher rászakadt. Ő gondozta beteg édesanyját, és próbált lelket önteni testvéreibe. Kívülről bizakodó optimizmus jellemezte, de belül szorongott, éjszaka rettegés vett erőt rajta, valami ismeretlen, szúró, fojtogató félelem. Híreket is hallott koraszülött csecsemőkről vagy olyanokról, akik csak pár napot éltek. Ezeket jegyezte le naplójában. Az írás egyfajta terápiaként is szolgált számára.

 

 

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp