Kit, miért és hogyan fogad be Izrael?

Borgula András három évig katonáskodott Izraelben, ahol az izraeli-szír határon és Dél-Libanonban töltött el hosszabb időt. Szerinte Izrael a mai napig befogadó állam, az ország tárt karokkal várja az embereket, éppen ezért felmerül a kérdés, hogy ezt a rengeteg menekültet, akik Szíriából jönnek, Izrael miért nem fogadja be. Beszélgetés Eleven Emlékmű sorozat keretében. Szíria és Izrael a mai napig hadban áll egymással, meséli Borgula, a Gólem színház vezetője, aki kettős, izraeli-magyar állampolgár, nyolc évig élt Izraelben. Szerinte ezért nem könnyű Szíriából menekülteket befogadni még akkor sem, ha a migránsok éppen Aszad és kormánya elől menekülnek, akikkel Izraelnek konfliktusa van. Volt ugyan javaslat arra, hogy ezer szíriai alevita menekültet fogadjon be az ország, de végül elvetették az ötletet.

Golán-fennsík
Golán-fennsík

Borgula András szerint, ha magasabb szinten nem is, de az izraeli civilek próbálnak segíteni a menekültválságban szenvedőknek, az Israel Aid segélyszervezet például Röszkén több száz gyermekhordozó kendőt osztott, máskor sokakat mentettek ki a tengerből is. Egy izraeli cég, a Soda Stream ezer állást ajánlott fel menekülteknek Rahadban, ahol a telephelyük van.

Borgula szerint az is nehezíti a szírek befogadását, hogy a 90-es években sok észak-afrikai bevándorló érkezett Izraelbe, és integrációjuk nem volt túl sikeres. Az észak-afrikaiak egy ideig nagyon rossz körülmények között, táborokban éltek, az Izraelbe menekített etióp zsidók pedig kulturális sokkot kaptak, mert az életkörülményeik hirtelen jelentősen megváltoztak.

A szíriai-izraeli határ nincs lezárva, holott az egyik legmilitarizáltabb terület a Földön, mondja Borgula, és egy érdekes, kulturális rítusnak is helyet ad. A Golán-fennsíkról le lehet látni Szíriára, itt található az a határátkelő is, ahol drúz menyasszonyok szokták meglátogatni a vőlegényeiket. A drúzok ugyanis a fennsík két oldalán élnek és szeretnek egymás között házasodni. Ennek a népcsoportnak engedélye van arra, hogy tagjai Damaszkuszban járjanak egyetemre, ugyanakkor törvény kötelezi őket, hogy lojálisak legyenek ahhoz az országhoz, ahol élnek. Ezért például a drúz katonákat nem is küldik a Golán-fennsíkra, nehogy szembetalálják magukat rokonaikkal, akik ugyanúgy lojálisak Szíriához, mint rokonaik Izraelhez.

drúz falu a Golán-fennsíkon
drúz falu a Golán-fennsíkon

A menekültek tehát más megítélés alá tartoznak az izraeli törvények szerint, állítja Borgula, a hazatérés törvénye ca zsidókra vonatkozik. Vagyis azok, akiknek anyai vagy apai ágon bármelyik nagyszülője zsidó, annak joga van felvenni az izraeli állampolgárságot. Ez különbözik a zsidó jog szerinti zsidóságtól, amely szerint csak az számít zsidónak, akinek az anyja zsidó.

A Földön élő zsidók fele él Izraelben, a többit várja az ország, nekik tartják fenn a helyet, mondja Borgula, miközben az ország területe viszonylag kicsi és nagy része sivatagos. Hiszen Izrael elsősorban a zsidók országa, ami azért jött létre, hogy befogadja a diaszpórában élő zsidókat.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp