Borgula András három évig katonáskodott Izraelben, ahol az izraeli-szír határon és Dél-Libanonban töltött el hosszabb időt. Szerinte Izrael a mai napig befogadó állam, az ország tárt karokkal várja az embereket, éppen ezért felmerül a kérdés, hogy ezt a rengeteg menekültet, akik Szíriából jönnek, Izrael miért nem fogadja be. Beszélgetés Eleven Emlékmű sorozat keretében. Szíria és Izrael a mai napig hadban áll egymással, meséli Borgula, a Gólem színház vezetője, aki kettős, izraeli-magyar állampolgár, nyolc évig élt Izraelben. Szerinte ezért nem könnyű Szíriából menekülteket befogadni még akkor sem, ha a migránsok éppen Aszad és kormánya elől menekülnek, akikkel Izraelnek konfliktusa van. Volt ugyan javaslat arra, hogy ezer szíriai alevita menekültet fogadjon be az ország, de végül elvetették az ötletet.
Borgula András szerint, ha magasabb szinten nem is, de az izraeli civilek próbálnak segíteni a menekültválságban szenvedőknek, az Israel Aid segélyszervezet például Röszkén több száz gyermekhordozó kendőt osztott, máskor sokakat mentettek ki a tengerből is. Egy izraeli cég, a Soda Stream ezer állást ajánlott fel menekülteknek Rahadban, ahol a telephelyük van.
Borgula szerint az is nehezíti a szírek befogadását, hogy a 90-es években sok észak-afrikai bevándorló érkezett Izraelbe, és integrációjuk nem volt túl sikeres. Az észak-afrikaiak egy ideig nagyon rossz körülmények között, táborokban éltek, az Izraelbe menekített etióp zsidók pedig kulturális sokkot kaptak, mert az életkörülményeik hirtelen jelentősen megváltoztak.
A szíriai-izraeli határ nincs lezárva, holott az egyik legmilitarizáltabb terület a Földön, mondja Borgula, és egy érdekes, kulturális rítusnak is helyet ad. A Golán-fennsíkról le lehet látni Szíriára, itt található az a határátkelő is, ahol drúz menyasszonyok szokták meglátogatni a vőlegényeiket. A drúzok ugyanis a fennsík két oldalán élnek és szeretnek egymás között házasodni. Ennek a népcsoportnak engedélye van arra, hogy tagjai Damaszkuszban járjanak egyetemre, ugyanakkor törvény kötelezi őket, hogy lojálisak legyenek ahhoz az országhoz, ahol élnek. Ezért például a drúz katonákat nem is küldik a Golán-fennsíkra, nehogy szembetalálják magukat rokonaikkal, akik ugyanúgy lojálisak Szíriához, mint rokonaik Izraelhez.
A menekültek tehát más megítélés alá tartoznak az izraeli törvények szerint, állítja Borgula, a hazatérés törvénye ca zsidókra vonatkozik. Vagyis azok, akiknek anyai vagy apai ágon bármelyik nagyszülője zsidó, annak joga van felvenni az izraeli állampolgárságot. Ez különbözik a zsidó jog szerinti zsidóságtól, amely szerint csak az számít zsidónak, akinek az anyja zsidó.
A Földön élő zsidók fele él Izraelben, a többit várja az ország, nekik tartják fenn a helyet, mondja Borgula, miközben az ország területe viszonylag kicsi és nagy része sivatagos. Hiszen Izrael elsősorban a zsidók országa, ami azért jött létre, hogy befogadja a diaszpórában élő zsidókat.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
