Becsületgyilkosság, női körülmetélés: nem valláshoz köthető szokás!

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A mostani menekültválsággal és az iszlámmal kapcsolatos félelmek listáján igen előkelő helyen szerepelnek az olyan szokások, mint a becsületgyilkosság vagy éppen a nők körülmetélése. Azonban ezek, a nyugati gondolkodás számára teljesen elfogadhatatlan hagyományok, nem a valláshoz, hanem bizonyos régiókhoz köthetők, és művelésük ugyanúgy előfordult keresztény, muszlim, de még egyes zsidó közösségekben is. Nemrég nagy port kavart Németországban egy húszéves, Szíriából menekült lány meggyilkolása. A német hatóságok szerint a lányt apja és fivérei gyilkolhatták meg, méghozzá azért, mert „tisztátalanná” vált a családja szemében, miután három férfi megerőszakolta. Az ehhez hasonló becsületgyilkosságokat általában az iszlámhoz köti a nyugati közvélemény, mivel Nyugat-Európában túlnyomó többségben muszlim vallású emberek követnek el ilyen tetteket. A „család becsületét megvédeni” hivatott gyilkosságok azonban egyáltalán nem köthetők egyetlen valláshoz vagy kultúrához, ez a szörnyű szokás számos társadalomban jelen van vagy volt, Latin-Amerikától kezdve a Közel-Keleten és Indián keresztül egészen Kelet-Ázsiáig.

becsületgyilkosságok világszerte
becsületgyilkosságok világszerte

A becsületgyilkosságok szokása eredetileg Európából, méghozzá a Római Birodalomból származik. A római jog ugyanis lehetővé tette, hogy a család legidősebb férfitagja meggyilkolhassa a család becsülete ellen vétkező nőket, legyen az a házasság előtt szexuális viszonyt létesítő lány vagy a házasságtörő feleség. A becsületgyilkosság ezután az egész Mediterrán régióban elterjedt. Hasonló jogok illették meg a férfiakat az ősi indián kultúrákban is. A mai Peru területén élő inkáknál például a férfiaknak jogukban állt halálra éheztetni a házasságtörő feleségeiket, az ősi Mexikóban élt azték férfiak szintén megölhették az asszonyaikat, amennyiben házasságtörésen érték őket. A világ másik felén található Kínában, a Csing dinasztia idején is elvehették a férfiak feleségeik életét a családi becsület visszaállításának érdekében.

Manapság a muszlim többségű országokban annak ellenére követnek el nagyobb arányban becsületgyilkosságokat, hogy a Korán ezt a szokást egyáltalán nem említi. Az iszlám jog, a sária ugyan rendelkezik a házasságtörő nők és férfiak példás megbüntetéséről, de ezt mindenképpen a hatóságoknak, nem pedig a családnak, öntörvényűen kell végrehajtania. Az iszlám azonban különböző kultúrájú népek között terjedt el, így olyan csoportok is felvették a vallást, amelyek már korábban már gyakorolták a becsületgyilkosság intézményét. Így fordulhat elő az, hogy a legnépesebb iszlám országban, Indonéziában egyáltalán nem ismert a becsületgyilkosság, a szintén iszlám Pakisztánban viszont évente 1000 ilyen jellegű gyilkosságot jelentenek a hatóságok.

A zsidóság nem ismeri a becsületgyilkosság fogalmát. A Tórában ugyan szerepel, hogy ha egy fiatal lány hűtlen lenne az eljegyzési ideje alatt leendő férjéhez, akkor a lányt az apja házánál halálra kövezheti a falu népe, de ez semmiképpen sem tekinthető a család becsületét helyreállító kivégzésnek. Éppen ellenkezőleg, a cél a család megszégyenítése volt. Izraelben ennek ellenére előfordulnak becsületgyilkosságok, igaz, ezeket mindig az arab, beduin vagy drúz kisebbség tagjai követik el. Az izraeli bíróságok viszont nem fogadják el a „család becsületének érdekvédelmét”, mint gyilkossági indítékot. Egyes feljegyzések szerint az etióp zsidó közösségekben is létezhetett becsületgyilkosság, de Etiópiáról nincsenek erre vonatkozó jelentések.

Az Etiópiából származó zsidók körében azonban létezett a női körülmetélés, vagyis a nők nemi szervének csonkítása. Igaz, ennek semmi köze nem volt a zsidó valláshoz, de az etióp zsidó nők egy része ugyanúgy keresztülesett ezen a borzalmas beavatkozáson, mint a szomszédos keresztények. Miután az etióp zsidók kivándoroltak Izraelbe, a nők körülmetélése is teljesen megszűnt az etióp közösségen belül, annak ellenére, hogy Izraelben nincs törvény, amely tiltaná ezt a gyakorlatot. Egy, az 1990-es években készített felmérés szerint az Etiópiából származó zsidó nők nagyjából felén végezhettek el valamilyen nemi szerv csonkítást. Izraelben még a beduinok körében volt szokás a nők körülmetélése, de az utóbbi évtizedekben ez a hagyomány eltűnni látszik.

A nők körülmetélését a becsületgyilkossághoz hasonlóan az iszlám számlájára szokás írni, pedig a Korán egyáltalán nem említ ilyesmit, és a férfiak körülmetélésével ellentétben nincs ilyen vallási kötelezettség. Ettől persze még számos muszlim országban szokás a nők nemi szervének valamilyen csonkítása, a délkelet-ázsiai muszlim országokban például az utóbbi években kezd egyre népszerűbb beavatkozássá válni. A női körülmetélés tehát egyáltalán nem vallási hagyomány, főleg Afrikában elterjedt, és a keresztények ugyanúgy alkalmazzák, mint a muszlimok, illetve régebben az etióp zsidók. Egyiptomban, Szomáliában és Guineában a nők több mint 90 százaléka átesik a körülmetélés valamelyik formáján.

A női körülmetélés eredete nem ismert. Az első feljegyzések, amelyek a női nemi szerv csonkolásáról szólnak az i. e. 2. századból, Egyiptomból származnak. Ezekből a feljegyzésekből az derül ki, hogy a nők házasság előtti körülmetélése igen csak elterjedt szokás volt ezen a vidéken. Az i. e. 1. században élt görög földrajztudós, Sztrabón arról számolt be, hogy Egyiptomban a zsidó nőket is körülmetélték, Sztrabón kortársa, Alexandriai Philón görög-zsidó filozófus írásaiból azonban az derül ki, hogy az Egyiptomban élő zsidók a férfiakat körülmetélték, a nőket viszont nem. Valószínűleg Sztrabón egy másik Egyiptomban élő népcsoporttal keverhette össze a zsidókat, mivel a feljegyzésein kívül semmilyen más bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy a zsidók körében (leszámítva az etiópokat) valaha is szokás lett volna a nők körülmetélése.

A szíriai lány meggyilkolását követően a német muszlim közösség vezetői közleményben ítélték el a bűncselekményt, amelyben hangsúlyozták, hogy a becsületgyilkosságnak semmi köze az iszlám valláshoz. A Human Rights Watch és más emberi jogi szervezetek is felhívták a figyelmet arra, hogy mind a becsületgyilkosság, mind pedig a nők nemi szervének különféle módon történő megcsonkítása egy vallásokon és kultúrákon átívelő sajnálatos gyakorlat.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp