Becsületgyilkosság, női körülmetélés: nem valláshoz köthető szokás!

A mostani menekültválsággal és az iszlámmal kapcsolatos félelmek listáján igen előkelő helyen szerepelnek az olyan szokások, mint a becsületgyilkosság vagy éppen a nők körülmetélése. Azonban ezek, a nyugati gondolkodás számára teljesen elfogadhatatlan hagyományok, nem a valláshoz, hanem bizonyos régiókhoz köthetők, és művelésük ugyanúgy előfordult keresztény, muszlim, de még egyes zsidó közösségekben is. Nemrég nagy port kavart Németországban egy húszéves, Szíriából menekült lány meggyilkolása. A német hatóságok szerint a lányt apja és fivérei gyilkolhatták meg, méghozzá azért, mert „tisztátalanná” vált a családja szemében, miután három férfi megerőszakolta. Az ehhez hasonló becsületgyilkosságokat általában az iszlámhoz köti a nyugati közvélemény, mivel Nyugat-Európában túlnyomó többségben muszlim vallású emberek követnek el ilyen tetteket. A „család becsületét megvédeni” hivatott gyilkosságok azonban egyáltalán nem köthetők egyetlen valláshoz vagy kultúrához, ez a szörnyű szokás számos társadalomban jelen van vagy volt, Latin-Amerikától kezdve a Közel-Keleten és Indián keresztül egészen Kelet-Ázsiáig.

A becsületgyilkosságok szokása eredetileg Európából, méghozzá a Római Birodalomból származik. A római jog ugyanis lehetővé tette, hogy a család legidősebb férfitagja meggyilkolhassa a család becsülete ellen vétkező nőket, legyen az a házasság előtt szexuális viszonyt létesítő lány vagy a házasságtörő feleség. A becsületgyilkosság ezután az egész Mediterrán régióban elterjedt. Hasonló jogok illették meg a férfiakat az ősi indián kultúrákban is. A mai Peru területén élő inkáknál például a férfiaknak jogukban állt halálra éheztetni a házasságtörő feleségeiket, az ősi Mexikóban élt azték férfiak szintén megölhették az asszonyaikat, amennyiben házasságtörésen érték őket. A világ másik felén található Kínában, a Csing dinasztia idején is elvehették a férfiak feleségeik életét a családi becsület visszaállításának érdekében.

Manapság a muszlim többségű országokban annak ellenére követnek el nagyobb arányban becsületgyilkosságokat, hogy a Korán ezt a szokást egyáltalán nem említi. Az iszlám jog, a sária ugyan rendelkezik a házasságtörő nők és férfiak példás megbüntetéséről, de ezt mindenképpen a hatóságoknak, nem pedig a családnak, öntörvényűen kell végrehajtania. Az iszlám azonban különböző kultúrájú népek között terjedt el, így olyan csoportok is felvették a vallást, amelyek már korábban már gyakorolták a becsületgyilkosság intézményét. Így fordulhat elő az, hogy a legnépesebb iszlám országban, Indonéziában egyáltalán nem ismert a becsületgyilkosság, a szintén iszlám Pakisztánban viszont évente 1000 ilyen jellegű gyilkosságot jelentenek a hatóságok.

A zsidóság nem ismeri a becsületgyilkosság fogalmát. A Tórában ugyan szerepel, hogy ha egy fiatal lány hűtlen lenne az eljegyzési ideje alatt leendő férjéhez, akkor a lányt az apja házánál halálra kövezheti a falu népe, de ez semmiképpen sem tekinthető a család becsületét helyreállító kivégzésnek. Éppen ellenkezőleg, a cél a család megszégyenítése volt. Izraelben ennek ellenére előfordulnak becsületgyilkosságok, igaz, ezeket mindig az arab, beduin vagy drúz kisebbség tagjai követik el. Az izraeli bíróságok viszont nem fogadják el a „család becsületének érdekvédelmét”, mint gyilkossági indítékot. Egyes feljegyzések szerint az etióp zsidó közösségekben is létezhetett becsületgyilkosság, de Etiópiáról nincsenek erre vonatkozó jelentések.

Az Etiópiából származó zsidók körében azonban létezett a női körülmetélés, vagyis a nők nemi szervének csonkítása. Igaz, ennek semmi köze nem volt a zsidó valláshoz, de az etióp zsidó nők egy része ugyanúgy keresztülesett ezen a borzalmas beavatkozáson, mint a szomszédos keresztények. Miután az etióp zsidók kivándoroltak Izraelbe, a nők körülmetélése is teljesen megszűnt az etióp közösségen belül, annak ellenére, hogy Izraelben nincs törvény, amely tiltaná ezt a gyakorlatot. Egy, az 1990-es években készített felmérés szerint az Etiópiából származó zsidó nők nagyjából felén végezhettek el valamilyen nemi szerv csonkítást. Izraelben még a beduinok körében volt szokás a nők körülmetélése, de az utóbbi évtizedekben ez a hagyomány eltűnni látszik.

A nők körülmetélését a becsületgyilkossághoz hasonlóan az iszlám számlájára szokás írni, pedig a Korán egyáltalán nem említ ilyesmit, és a férfiak körülmetélésével ellentétben nincs ilyen vallási kötelezettség. Ettől persze még számos muszlim országban szokás a nők nemi szervének valamilyen csonkítása, a délkelet-ázsiai muszlim országokban például az utóbbi években kezd egyre népszerűbb beavatkozássá válni. A női körülmetélés tehát egyáltalán nem vallási hagyomány, főleg Afrikában elterjedt, és a keresztények ugyanúgy alkalmazzák, mint a muszlimok, illetve régebben az etióp zsidók. Egyiptomban, Szomáliában és Guineában a nők több mint 90 százaléka átesik a körülmetélés valamelyik formáján.

A női körülmetélés eredete nem ismert. Az első feljegyzések, amelyek a női nemi szerv csonkolásáról szólnak az i. e. 2. századból, Egyiptomból származnak. Ezekből a feljegyzésekből az derül ki, hogy a nők házasság előtti körülmetélése igen csak elterjedt szokás volt ezen a vidéken. Az i. e. 1. században élt görög földrajztudós, Sztrabón arról számolt be, hogy Egyiptomban a zsidó nőket is körülmetélték, Sztrabón kortársa, Alexandriai Philón görög-zsidó filozófus írásaiból azonban az derül ki, hogy az Egyiptomban élő zsidók a férfiakat körülmetélték, a nőket viszont nem. Valószínűleg Sztrabón egy másik Egyiptomban élő népcsoporttal keverhette össze a zsidókat, mivel a feljegyzésein kívül semmilyen más bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy a zsidók körében (leszámítva az etiópokat) valaha is szokás lett volna a nők körülmetélése.

A szíriai lány meggyilkolását követően a német muszlim közösség vezetői közleményben ítélték el a bűncselekményt, amelyben hangsúlyozták, hogy a becsületgyilkosságnak semmi köze az iszlám valláshoz. A Human Rights Watch és más emberi jogi szervezetek is felhívták a figyelmet arra, hogy mind a becsületgyilkosság, mind pedig a nők nemi szervének különféle módon történő megcsonkítása egy vallásokon és kultúrákon átívelő sajnálatos gyakorlat.