Mádra, a Tokaj-hegyaljai faluba 1726-ban, valószínűleg Galíciából érkeztek az első zsidók. A zsinagóga csak 1795-ben épült meg, az építkezést a Brener és a Teitelbaum, két borkereskedő család finanszírozta. Sorozatunkban a magyarországi zsinagógákat mutatjuk be. A zsinagóga barokk, copf stílusú. A négyoszlopos elrendezés, amelynek közepén a bima található, lengyel-litván hagyományokat idéz. A falak gazdagon vannak díszítve színes növényi mintákkal, mai állapotában főleg a barack-, a barna- és a zöld szín az uralkodó, felújítása előtt is mór stílusú mintákkal volt díszítve a templom.
A második világháború után a zsinagóga nem működött, mivel a hitközség nagy része a holokauszt áldozatául esett. Az épület évtizedeken keresztül állt gondozatlanul. Először a zsinagógát és a rabbi házát is tanácsi kezelésbe vették. A zsinagógát kifosztották, a könyveket elégették. Csak egy templomszolga maradt még néhány évig az egyik földszinti helyiségben. A tetőszerkezetben súlyos károk keletkeztek, beázott a mennyezet, és így a festések nagy része is tönkrement, és többek között szándékos rongálásnak is ki volt téve az épület.
A New York-i World Monuments Fund Jewish Heritage Grant kezdeményezte az ezredforduló környékén a zsinagóga feltárását, így a rekonstrukció is elkezdődhetett. Újravakolták a falakat, felújították a bejárati ajtót, az ablakokat hőszigetelősre cserélték, új tetőfedést és új festést kapott a zsinagóga. Wirth Péter és Benkő Ágnes építészek készítették a terveket, a történész munkatárs Dávid Ferenc volt. A munkálatokkal 2004 áprilisára lettek készen és a következő évben a restaurációért Europa Nostra-díjat kaptak.
Mivel egyetlen zsidó sem maradt Mádon, manapság már a zsinagóga látogatásához előzetes bejelentkezés szükséges. Az itt élt zsidóságra emlékeztet a zsinagógában a 336 mártír márványtáblába vésett neve.
Bartha Bianka: hebraisztika szakos hallgató. , távlati céljaim közé tartozik, hogy egyetemi színtéren kutatással illetve tanítással foglalkozzak. Érdekel minden ami a zsidósággal kapcsolatos, főleg a bibilai stúdiumok, de a kulturális életet és a történelmet is fontosnak tartom.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
