“Félni felesleges, segíteni kell”

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A szakmai tapasztalat azt mutatja, hogy minél korábban kap intézményes segítséget egy migráns, annál nagyobb az esélye a sikeres integrációnak. Ahogy az is tapasztalat, hogy ahol a munkaerőpiac nem jól működik, ott a migrációs csoportok könnyebben tolódnak el a diaszpóra és a bezárkózás irányába és nagyobb eséllyel kriminalizálódnak. Interjú Melegh Attila migrációkutatóval.

Egy migrációkutató számára is akkora „meglepetés” ami történik, mint a politikusoknak?

– A migráció más formáinál jobban látjuk előre a folyamatot, tisztábbak a motivációk. Megjegyzem azok folyamatok, ez pedig egy hullám. Egy menekültválságot jellemzően nem lehet sokkal előre kiszámítani. Az tény, hogy a háborúk, a határváltozások mindig egyszerre sok embert mozdítanak, de hogy ez mikor történik meg, meddig tart az emberek tűréshatára, az nehezen kalkulálható.

Ha migrációkutatókra lenne bízva, hogy oldják meg ezt a helyzetet, mit tennének?

– Van használható, jó megoldás, nem is kell kitalálni, hiszen van sok formát ismerő rendszer. Ennek bizonyos elemeit ma is használjuk, de talán nem használunk minden elemet elég jól és kellő arányban. A legfontosabb, hogy valamilyen formában az uniós államok és a menekültek megtalálják a modus vivendit. A menekültjog pl. ismeri a kollektív  időszakos védelem fogalmát, és ezt a meglévő egyéni formák mellett, jobban lehetne hasznosítani.

A menekültekkel együttműködve, tisztességes tájékoztatással, az „ajánlatok” okos megfogalmazásával, folyamatos kommunikációval könnyebben menne minden és nagyon hasznos időket nyernének az államok és menekültek is. Fontos lenne közös uniós pénzből támogatni a frontországokat, a migrációs útvonal mentén megfelelő megtelepedési lehetőségeket adni, Európán belül olyan helyzetet teremteni, hogy biztos körülmények közé érkezzenek azok, akiket befogadunk, aki pedig nem menekült, azt megint csak ajánlatok megtételével haza kéne szállítani. Ez sok munkával jár, és sok pénzbe kerül, de e nélkül sokkal nagyobb problémákat állítunk elő. Itt nincs helye az álvitáknak.

Melegh Attila
Melegh Attila

Csak a hatalmas tömeg miatt van így, vagy egyébként sem bánunk jól a menekültekkel?

– Volt már több példa is arra, hogy nagyon jól teljesítettünk hasonló helyzetekben. 1994-95-ben a délszláv válság idején 50 ezer embert fogadott be Magyarország, köztünk rengeteg muszlim embert és professzionálisan megoldotta a feladatát. Tény, hogy 2015 januárja és májusa között az EU külső határai közül Magyarországon történt a legtöbb illegális határátlépés és ez nagy feladat, de főként akarat kérdése lenne a megoldás.

Van, aki azt mondja, Európa halála az iszlamizáció, a multikulturalitás, van, aki meg azt mondja, migránsok nélkül pusztul el a jóléti Európa.

– Az integráció kulcskérdés és meg kell érteni, hogy az integráció problémái nem egyes csoportokhoz kötődnek etnikai, vallási, vagy kulturális módon, hanem társadalmi helyzethez köthetők. A szakmai tapasztalat azt mutatja, hogy minél korábban kap intézményes segítséget egy migráns, annál nagyobb az esélye a sikeres integrációnak. Ahogy az is tapasztalat, hogy ahol a munkaerőpiac nem jól működik, ott a migrációs csoportok könnyebben tolódnak el a diaszpóra és a bezárkózás irányába és nagyobb eséllyel kriminalizálódnak. Az egészen biztos, hogy a jövőre vonatkozóan arra kell készülnünk, hogy meg fognak változni a belső arányok és ez hatással lesz a társadalmi rendre. Az azonban alapvető tudati probléma, ha azt gondoljuk a multikulturalitás elkerülhető és ez valami Európától idegen folyamat. Száz évvel ezelőtt sokkal színesebb volt ilyen szempontból. Magyarország is az volt, és ha ezt nem tudjuk elfogadni azzal a feltétellel, hogy át kell alakítani a társadalmi rendet és mind a letelepedők, mind pedig az ittálők helyzetét nem javítjuk egyszerre, akkorakkor  óriási veszteségeket fogunk elkönyvelni. .

Annak látja veszélyét, hogy a migráció Magyarországon belpolitikai téma lett és a hazai politikusok szinte kizárólag az érzelmekre próbálnak hatni?

– Korábban is előfordult – például a státusz és állampolgársági vita kapcsán – hogy egy migrációs téma diszkriminatív, megvető módon jelent meg a közbeszédben. Ez, azon túl, hogy nem a lényegről szól, és úgy manipulál, hogy közben igaztalan állításokat is tartalmaz. nagyon rosszat tesz egy társadalommal, főleg azért veszélyes, mert a szakmai döntéseket és a cselekvési lehetőségeket is beszorítja. Nehezebb jól kezelni helyzeteket, ha például nem marad egyetlen olyan polgármester sem az országban, amelyik azt merné mondani, hogy náluk épülhetne egy tábor.

Röszke
Röszke

Németországban gyújtogatnak olyan szálláshelyeken, ahol migránsok vannak. Nálunk tiltakoznak a települések a befogadó állomások ellen. Mit gondol, főként mi mozgatja, hogy Európa-szerte erősödik az idegenkedés?

– Számos tényező játszik szerepet az európai országok többségére jellemző részben idegenellenes attitűdben. A gazdag országok migrációs politikájának a lényege ez a kettősség, hogy össze tudja-e szedni a megfelelő embereket, a megfelelő szakmastruktúrában, és közben le tudja-e nyugtatni a helyi közvéleményt. A legnagyobb ellenállás ugyanis mindenhol abból van, hogy az emberek féltik a megélhetésüket. Másrészt felsőbbrendűségi pozícióból gondolkodunk a világról. Ez óriási hiba, mert innentől kezdve, ha jönnek emberek a világ különböző részeiről, akkor azt gondolják, ezek pomogácsok: furcsa szörnyek, mert nincs iskolai képzés, ami arra vonatkozna, hogy tessék elgondolkozni Szíriáról, Líbiáról vagy Afganisztánról olyan szinten, mint ahogy elgondolkozunk európai államokról. Szíria lehet Magyarország és Magyarország lehet Szíria.

Sokféle ötlet és már módszer is van – újsághirdetésektől, kerítésekig – hogyan lehetne elijeszteni ezeket az embereket attól, hogy elinduljanak Európába. Ön szerint meg lehet őket állítani?

– Ezek nem használható módszerek. A tünetek kezelésére sem jók, egyenesen ellentétesek a céllal. Az arab térséget kellene stabilizálni, akkor majd kevesebb ember fog hajóra szállni. A válság mélyebb okait, a gócpontjait kellene kezelni, másként ez nem tud rendeződni. A romok közül pacifista klub-tagok ritkán jönnek elő. Ugyanakkor az emberek nem akarnak nagy tömegben minden áron elindulni a lakóhelyükről, mert ezer szállal kötődnek oda, csak a nyugalmat biztosítani kell számukra.

A teljes cikk itt olvasható.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp