Minden felelősség emberi

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Megragadt a fülemben egy menekült fiú mondata a Keletinél. Azt mondta: „ha azt akarják a rendőrök, hogy visszamenjünk, akkor szüntessék meg a háborút.” Ha megszüntetni a háborút ilyen könnyen nem is lehet, de lehetséges megtalálni bizonyos okokat.

Kezdjük a történet elején, hiszen csak a korábbi történések értelmezésével érthetjük meg a jelent. Csakúgy, ahogy a hetiszakaszban hálát ad a megtelepedett izraelita, hogy megszabadult korábbi üldöztetőitől, és ezáltal értelmet nyer élete (Deut. 26:1-11)

A szíriai háború tüntetésekkel kezdődött 2011 márciusában. Már javában tartott az ún. Arab Tavasz, amely 2010-ben kezdődött Tunéziában, és terjedt onnan tovább. Elképesztő újraolvasni a nyugati sajtó cikkeit ebből az időből. Ezek a lapok hatalmas reményekkel nézték a lázadás első jeleit. Egy naív gondolat volt mögöttük: „a forradalmak majd ledöntik a rezsimeket, és minden demokratikus lesz”. Mintha egy kezdődő fegyveres konfliktus tudna bármi jóval is végződni. Most már látjuk, hogy ez a romantikus forradalom-hangulat 2010-2011-ből hová is vezetett.

Térjünk vissza 2011 márciusára. Szíriában még sehol sincs ISIS meg al-Nuszra Front, lázadók sincsenek, csak egy autoriter rezsim utolsó csendes pillanatait láthatjuk. Dáráában vagyunk, ahol fiatalok felfestik az Arab Tavasz jelszavát egy falra: „az emberek a rezsim bukását akarják”. Letartóztatják, majd megkínozzák őket, az ő kiszabadításukra odasereglő embereket pedig úgyszintén. És innentől kezdve minden eszkalálódik. Mintha mindez a semmiből történt volna.

De akkor hol vannak a forradalom csírái, az igazi okok?

Nyílván több okot is fel lehet sorolni, mi vezetett az utóbbi idők legbrutálisabb konfliktusához. De van egy ok (politikai és más tényezők mellett), amely talán teljesen új kontextusba teszi az egész történés-sorozatot. 2006 és 2011 között ugyanis talán az utóbbi évszázadok legdurvább szárazsága pusztított Szíriában. A gabona és a legfontosabb növények 60%-a, a jószágok majdnem 90%-a elpusztult. A tudósok a klímaváltozást okolják ezért a szárazságért. Tehát nem egy természetes hőmérséklet ingadozás eredménye mindez, hanem az emberi környezetkárosításé.

Aszály Szíriában
Aszály Szíriában

Dáráá Szíria egyik mezőgazdaságból élő vidékének egyik központja, az ókorban is „Róma magtárának” nevezték. Ide sereglett az éhínség elől a mezőgazdaságból élő emberek többsége 2006-tól kezdve. Azonban a rezsim nem segített semmilyen szempontból az odamenekülőknek, és az előbb említett események után ezért azok a forradalmat választották.

Mi közünk van ehhez az egészhez nekünk?

A legegyszerűbb válasz az lenne, hogy azért van közünk hozzá, mert az egész láncolat végén menekültek százezrei jönnek Európába. Mi pedig a szomszédunkba érkező menekülteket nem akarjuk éhezni, szomjazni látni vagy fedél nélkül hagyni.

A kicsi bonyolultabb válasz pedig az, hogy a zsidó hagyomány elvárja, hogy az igazi okokat keressük. Ne elégedjünk meg az egyszerű válasszal.

Dáráá (درعا) városa fontos a zsidó hagyományban is. Edreiként (אדרעי) szerepel a Tórában. Itt ütközik meg Óg, Básán királya az izraelitákkal (Num. 21:33). A győzelem az emoriták felett az egyik legnagyobb siker azon az úton, amit Erec Jiszrálig tesznek az izraeliták. Ugyanakkor a szárazság, éhínség is sokszor szerepel a Tórában, leginkább a Berésitben (pl. Gen. 12:10, 26:1, 41:54). És ezt mindig követi az Izraeliták őseinek vándorlása olyan helyre, ahol van étel![1] Az éhínség héberül rááv (רעב) rés ájin bet. Edrei – Dáráá városa pedig dálet rés ájingyököt viseli. Közös gyökere ennek a városnak, és az éhínségnek héberül, mégpedig két betű: res ájin (רע), ami rosszat jelent. De ha megfordítjuk a két betű sorrendjét, akkor ájin rést (ער) kapunk, ami már ébredést jelent. Hitorri, énekelhettük néhány perccel ezelőtt. Ébredezz ébredezz… (Ézs. 51:17)

Ébredjünk rá, hogy a világban mindenhol fellelhető emberi gondatlanság is hozzájárul egy távoli konfliktus és az abból következő menekülthullám kialakulásához!

A klímaváltozás okai – a szénerőművek, fosszilis anyagok égetése, erdők kiírtása, háziállatok metán kibocsátása, és még sok hasonló tényező – az európai, ázsiai és amerikai lakosok közös felelőssége is egyben.

Mi az oka annak, hogy ennyire könnyen tudnak szénerőművek működni, és őserdők következmény nélkül eltűnni. Egyszerű a válasz: mert mind a fa, mind a szén olcsó, és emiatt nagy a kereslet rájuk. A dél-kelet ázsiai őserdei fa, könnyen kerül a világon bárhová, nagyon olcsón. Ugyanígy a szén nagyon olcsónak számít, és szegényebb régiókat nagyon gyakran látnak el szénerőművek elektromossággal a világon. Amit ma tanulhatunk ebből az egész történetből, az a mindennapjainkra is vonatkozik.

A teljes cikk itt olvasható.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp