Ugyan a kelet-jeruzsálemi palesztinok nagy része hallani sem akar az állampolgárságról, évről évre egyre többen igénylik ezt gyakorlati okokra, jogaik biztosítására és az egyre jobban elhúzódó békemegállapodásra hivatkozva. „Fogadom, hogy hűséges állampolgára leszek Izrael államnak”, olvasható abban az esküben, amelyet minden izraeli állampolgárnak el kell mondania, és amelyet sok palesztin nehezen vesz a szájára.
Kelet-Jeruzsálemet 1967-ben szerezte meg Izrael Jordániától. Ebben a városrészben a palesztin identitás ellentmondásoktól hemzseg.
Izrael az ország részének tekinti ezt a területet, ám az itt élő 300 ezer palesztin nem. Ők nem izraeli állampolgárok, hanem egy megkülönböztetett, kék színű személyi igazolványuk van, amely állandó tartózkodási engedélyt biztosít a számukra.
Az itt élők igényelhetik az állampolgárságot, de nagy részük hallani sem akar ilyesmiről.
Mégis, kutatók és ügyvédek szerint, az utóbbi évtizedekben egyre több kelet-jeruzsálemi palesztin vetette alá magát annak a hosszadalmas procedúrának, amely az izraeli állampolgárság megszerzésével jár.
Ez részben azt tükrözi, hogy egyre többen vesztik el a hitüket abban, hogy valaha létrejön egy palesztin állam. Másrészt ez semmi más, mint kőkemény pragmatizmus: izraeli állampolgársággal sokkal könnyebb munkát találni, házat venni és elköltözni, külföldre utazni, és bármilyen más szolgáltatást igénybe venni.
A jeruzsálemi Izraeli Tudományok Intézetének adatai szerint 2003-ban 114-en kértek állampolgárságot, tavaly viszont már 800-1000 kérelem érkezett, amelynek több mint a felét pozitívan bírálták el.
A Belügyminisztérium adatai szerint 2012-13-ban 1434 kérvényt nyújtottak be, ebből 198-et pozitívan bíráltak el, 1061 még folyamatban volt, és 169-et utasítottak el.
Az állampolgárságért folyamodó palesztinok nem szívesen beszélnek erről. Nem könnyű nekik letenni az esküt, és izraelivé válni, amely egyet jelent azzal, hogy átállnak az „ellenséghez”. Ez a mai napig tabunak számít.
„Nagyon rossz érzés volt”, mondta egy 46 éves palesztin tanár, aki egy év tette le az esküt. De mindennek ellenére úgy gondolja, helyes döntést hozott a biztonsága és a munkalehetőségek szemponjából.
„Csak normális életet szeretnénk élni”, mondta. „A politika nem segít, nem oldja meg a mindennapjai problémáinkat”, tette hozzá.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
