1929 augusztusában a jeruzsálemi arab lakosság egy része késekkel és botokkal felfegyverkezve benyomult a jeruzsálemi Óvárosba és megtámadta a már évszázadok óta ott élő zsidó közösséget. A zavargások után készült gyászjelentés egy példánya Budapestre is eljutott, a magyar zsidóság képviselői kiemelt fontosságú helyen, a régi Képviselőház Bródy Sándor utcai épületében tiltakoztak a történtek miatt. Az első világháborút lezáró békerendszer változásokat hozott a Közel–Keleten is. Az 1917–ig a Török Birodalomhoz tartozó „Szentföld” brit mandátumi igazgatás alá került. A britek eleinte támogatták egy zsidó nemzeti otthon megteremtését, s engedélyezték a cionista bevándorlással érkezők letelepedését.
Ezekben az években több ezer, főként európai zsidó költözött az ősi Izrael egykori területére, Erec Iszraelbe, ahol a mocsarak lecsapolásával, a pusztaság termőterületté tételével új modellt mutattak a Közel–Keleten. Mindezt az arab nacionalisták ekkor már ellenségesen fogadták. 1929 augusztusában a jeruzsálemi arab lakosság egy része késekkel és botokkal felfegyverkezve benyomult a jeruzsálemi Óvárosba és megtámadta a már évszázadok óta ott élő zsidó közösséget. A zavargások átterjedtek más településekre is, sok zsidót megöltek, másokat új otthonuk elhagyására kényszerítettek.
Közös gyászjelentésüket, melyben az Áv hó 18-a és 24-e között (évfordulója idén ezen a héten) Hebronban, Jeruzsálemben, Cfáton, Jafón, Haifában, Huldában és Ber Tuvjában meggyilkolt 133 ember nevét sorolták fel, Jeruzsálemben, az Azriel nyomdában nyomtatták. A gyászjelentés egy példánya Budapestre is eljutott, a Pesti Izraelita Hitközség iktatott iratai között bukkantunk rá.
A zsidó közösségek világszerte felemelték szavukat a mészárlás ellen: a magyar zsidóság képviselői kiemelt fontosságú helyen, a régi Képviselőház Bródy Sándor utcai épületében tiltakoztak a történtek miatt. Az akkoriban nyilván sok ezer példányban nyomtatott gyászjelentésből mára alig maradt, ezért lehet, hogy egy másik példánya pár éve egy aukción magas áron kelt el.
A történelmi és bibliofil értéke mellett igazi, a korai jisuv emlékezetében betöltött jelentőségét alig pár hete értettem meg, amikor a jeruzsálemi egyetem egy professzora látogatott intézményünkbe, s a nyomtatványon szereplő nevek mellé elmesélte a családok, személyes ismerősei történeteit leszármazottaik sorsával együtt. Az egyszerű nyomtatványban megidézett történelmi esemény így, a máig nyúló személyes történetekkel együtt nyerte el valós tartalmát, mely messze meghaladja egy egyszerű, rossz minőségű papírra nyomott olcsó nyomtatvány értékét.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
