A gyűlöletkampány ellenére nem nőtt az idegenellenesség

Az idegenbarátok aránya az átlagosnál (5%) ott magasabb, ahol kisebb az esélye a menekülőkkel való találkozásnak, illetve akiknek az értékrendje feltehetően nyitottabb az idegenekkel kapcsolatban. A többség mérlegelne a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében – derül ki a Tárki kutatásának legújabb adataiból. 2015 júliusában a felnőtt lakosság 39%-a választotta az idegenellenesnek tekinthető – s most éppen nagyon aktuálissá vált – állítást, vagyis azt, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek 5%-a tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a megkérdezettek 56%-a) mérlegelne a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében.

1. ábra: Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya, 1992–2015 (%)
1. ábra: Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya, 1992–2015 (%)

A 2015. júliusi idegenellenességi adat ismét a 2014. évi szinten áll, tehát magas, de nem nőtt tovább a nemzeti konzultáció, a plakátkampány és a Szerbia felől jövő migránsok médiában is nagy hangsúlyt kapott áradásának hatására. Ezzel szemben megnőtt a mérlegelő, s felére csökkent az idegenbarátok aránya.

Az arabokat a mérlegelők háromnegyede (76%) most is elutasítaná, és még az igazán ártalmatlan pirézeket sem engedné be a mérlegelők fele (53%).

Az idegenellenesség ott magasabb az átlagosnál (39%), ahol és akik számára a menekülők jelenléte a legláthatóbb/terhesebb, illetve akik idegenekkel szembeni előítéletességük kifejezésére a menekülőket alkalmasnak érzik.

– a dél-alföldi régióban élők (53%), érdekes módon ebben a csoportban egyáltalán nincs idegenbarát

– a Jobbikkal szimpatizálók (54%),

– a rossz anyagi helyzetben lévők (43%),

– akik hónapról hónapra élnek (43%)

– vagy éppen csak kijönnek jövedelmeikből (40%).

Az idegenbarátok aránya az átlagosnál (5%) ott magasabb, ahol kisebb az esélye a menekülőkkel való találkozásnak, illetve akiknek az értékrendje feltehetően nyitottabb az idegenekkel kapcsolatban. Ilyen különleges (s gyakran kis) társadalmi csoportok a következők:

– a nyugat-magyarországiak (18%),

– a felsőfokú végzettségűek (13%);

– azok, akik maguk is gondolkodnak migráción (a rövid és hosszú távú külföldi munkavállalást tervezők aránya 12–12%, a kivándorolni szándékozóké 17%);

– a gond nélkül élők (15%);

– a hetente templomba járók (17%)

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp