Elutasították a bősiek a menekülttábor újranyitását népszavazáson

Elutasították a felvidéki Bős község lakói a helyi migrációs tábor újranyitását azon a népszavazáson, amelyet vasárnap tartottak a településen. A népszavazáson a település megközelítőleg 4300 szavazásra jogosult polgárának 58,43 százaléka vett részt, így a referendum érvényes volt – jelentette be a szavazatok összeszámolását követően a népszavazási bizottság elnöke. A reggel héttől este hétig tartó voksoláson a résztvevők 96 százaléka igennel, 4 százaléka pedig nemmel válaszolt a referendum egyetlen kérdésére, amely így hangzott: “Ellenzi Ön egy ideiglenes menekülttábor létesítését Bősön, a Szlovák Műszaki Egyetem Épületében?”

Fotó: Krizsán Csaba
Fotó: Krizsán Csaba

A népszavazás a hatályos szlovák törvények szerint nem számít ügydöntőnek, vagyis annak eredménye semmire sem kötelezi a menekülttábor újranyitásáról döntést hozó belügyminisztériumot, amely erre korábban közleményben is felhívta a figyelmet.

A többségében magyarok lakta, csallóközi Bősön, amely alig húsz kilométerre van a határ túloldalán, Vámosszabadiban működő tábortól, azt követően írták ki a népszavazást, hogy a helyiek és a többi környékbeli település lakói körében komoly tiltakozáshullámot váltott ki annak a híre, hogy a szlovák belügyi tárca újra kívánja nyitni a településen 2009-ig működő és akkor bezárt tábort.

A szlovák belügyi tárca Bősre ideiglenesen 500 – korábban az ausztriai traiskircheni táborban elhelyezett – migránst készül áttelepíteni.
A migránsok ideiglenes szlovákiai elhelyezéséről július 21-én Bécsben írt alá megállapodást a szlovák és az osztrák belügyminiszter. A megállapodás és a migrációs tábor várható újranyitása ellenérzéseket váltott ki a helyiekben, akik leginkább saját biztonságuk miatt aggódnak, illetve azért is, mert úgy vélik, a turisták szemében csökkenhet az idegenforgalmi bevételekre is számító település attraktivitása.
A népszavazás eredménye a helyi közhangulat alapján “borítékolható” volt, kérdésesnek inkább a választói részvétel aránya számított: a csaknem 60 százalék viszonylag magasnak számít, tekintve, hogy a településen a mostanit megelőzően egy alkalommal már rendeztek népszavazást a kilencvenes években, akkor a község várossá nyilvánításáról dönthettek volna a helyiek, ám a referendumon csak a voksolásra jogosultak 47 százaléka vett részt, így az nem volt érvényes.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp