Elutasították a bősiek a menekülttábor újranyitását népszavazáson

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Elutasították a felvidéki Bős község lakói a helyi migrációs tábor újranyitását azon a népszavazáson, amelyet vasárnap tartottak a településen. A népszavazáson a település megközelítőleg 4300 szavazásra jogosult polgárának 58,43 százaléka vett részt, így a referendum érvényes volt – jelentette be a szavazatok összeszámolását követően a népszavazási bizottság elnöke. A reggel héttől este hétig tartó voksoláson a résztvevők 96 százaléka igennel, 4 százaléka pedig nemmel válaszolt a referendum egyetlen kérdésére, amely így hangzott: “Ellenzi Ön egy ideiglenes menekülttábor létesítését Bősön, a Szlovák Műszaki Egyetem Épületében?”

Fotó: Krizsán Csaba
Fotó: Krizsán Csaba

A népszavazás a hatályos szlovák törvények szerint nem számít ügydöntőnek, vagyis annak eredménye semmire sem kötelezi a menekülttábor újranyitásáról döntést hozó belügyminisztériumot, amely erre korábban közleményben is felhívta a figyelmet.

A többségében magyarok lakta, csallóközi Bősön, amely alig húsz kilométerre van a határ túloldalán, Vámosszabadiban működő tábortól, azt követően írták ki a népszavazást, hogy a helyiek és a többi környékbeli település lakói körében komoly tiltakozáshullámot váltott ki annak a híre, hogy a szlovák belügyi tárca újra kívánja nyitni a településen 2009-ig működő és akkor bezárt tábort.

A szlovák belügyi tárca Bősre ideiglenesen 500 – korábban az ausztriai traiskircheni táborban elhelyezett – migránst készül áttelepíteni.
A migránsok ideiglenes szlovákiai elhelyezéséről július 21-én Bécsben írt alá megállapodást a szlovák és az osztrák belügyminiszter. A megállapodás és a migrációs tábor várható újranyitása ellenérzéseket váltott ki a helyiekben, akik leginkább saját biztonságuk miatt aggódnak, illetve azért is, mert úgy vélik, a turisták szemében csökkenhet az idegenforgalmi bevételekre is számító település attraktivitása.
A népszavazás eredménye a helyi közhangulat alapján “borítékolható” volt, kérdésesnek inkább a választói részvétel aránya számított: a csaknem 60 százalék viszonylag magasnak számít, tekintve, hogy a településen a mostanit megelőzően egy alkalommal már rendeztek népszavazást a kilencvenes években, akkor a község várossá nyilvánításáról dönthettek volna a helyiek, ám a referendumon csak a voksolásra jogosultak 47 százaléka vett részt, így az nem volt érvényes.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp