Megbánta tettét a jobbikos holokauszttagadó

„Hülye szójátékból” lett peres ügy, végül elég volt meglátogatnia a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontot a holokauszttagadásért elítélt szegedi rokkantnyugdíjasnak. Amália Jobbik-szimpatizánsként fűzött egy holokamuzós kommentet egy Rudolf Höss unokájáról szóló cikkhez.

„Igazuk lett a fiaimnak, hogy nem kellene annyit kommentelgetni” – mondta a holokauszttagadási ügybe keveredett elvált rokkantnyugdíjas Amália. A 60 éves szegedi nő az Élet Menetére érkezett Rainer Hössről – a 430 ezer magyar zsidó haláláért is felelős auschwitzi parancsnok, Rudolf Höss unokája – szóló cikkhez szólt hozzá úgy, hogy az a Btk. 333. paragrafusába ütközött, azaz nagy nyilvánosság előtt tagadta a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét.

Holokauszt Emlékközpont
Holokauszt Emlékközpont

Hagyjuk már ezt a holokamut, s különben is ha igaz is mi köze a férfinak nagyapja tetteihez??? – írta Amália tavaly novemberben, miután pár nappal lakossági bejelentésre a Tett és Védelem Alapítvány feljelentette a nőt. A két csípőprotézissel élő, magát átlagos nyugdíjasnak tartó Amália rögtön levelet írt az alapítványnak, amiben „nem kegyelmet kért, hanem bocsánatot”, és azt állította, hogy ő sosem tagadta a holokausztot. A levél enyhítő körülménynek számított a bíróságon, a három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése miatt másfél évre rendelték el a nő próbára bocsátását, valamint úgynevezett külön magatartási szabályként előírták neki, hogy meg kell látogatniai a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontot.

„Ez egy pozitív történet” – indokolta Pásztor Tibor, a Tett és Védelm egyik vezetője, hogy miért hívták meg a sajtót a kötelező múzeumlátogatás utáni beszélgetésre. Pásztor már a levél után látta, hogy Amália nem az a tipikus, szélsőjobboldali holokauszttagadó, akikkel az alapítványnak általában dolga van. Bíróságra is azért került az ügy, mert közvádas eljárásban indult, azaz nem lehetett elállni a vádtól.

„Vállaltam a felelősséget, magyarán elvittem a balhét” – Amália a bíróságon sem próbált kitáncolni a büntetés elől, pedig Pásztor Tibor elmondása alapján ez az általános. A holokauszttagadók többsége a véleményszabadságra hivatkozik, és kommentelős ügyeknél nagyon gyakran azt igyekeznek bizonyítani, hogy nem is ők írták az inkriminált hozzászólást, hanem valamelyik rokonukra hárítják, aki ellen nem kell tanúskodniuk. Amália viszont az első perctől elismerte az eljárás jogosságát, már csak azért is, mert nagyapja is segítette a zsidókat a II. világháború idején, és megértette, hogy sokakat sérthetett a kommentje. „Történelmi vitának sem érdemes álcázni a holokauszttagadást. Az sem szokott bejönni” – adott még egy jó tanácsot Pásztor a jövő trükközőinek.

(A teljes cikk itt található.)

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp