Utas és másvilág – Szerb Antal kétsíkú élete

Havasréti József irodalomtörténész átfogó, friss szemléletű monográfiát írt Szerb Antalról. A szerző öt évig dolgozott az elemzésekkel átszőtt pályaképen, amelyben szó esik az életmű keletkezési körülményeiről, az író magánéletéről, kettős identitásáról, valamint megítéléséről a különböző történelmi korszakokban.

Az államszocializmusban negatív klisék tapadtak Szerb Antal nevéhez: lektűrírónak, tudománytalannak tartották. Most azonban a nemzetközi piacon is keresett szerző. A Márai-boom után Nyugat-Európában és Amerikában a Szerb-regények is sikert aratnak.

A legtöbben ma is a regényei és a novellái miatt értékelik, de nekem Szerb, az irodalomtörténész és esszéíró mindig érdekesebb volt. Az elméletei, eszmefuttatásai sokkal eredetibbek, mint szépirodalmi alkotásai. A Pendragon legenda vagy az Utas és holdvilág érdekes, szórakoztató, de a korszakból Kosztolányi, Móricz vagy éppen Márai igencsak jelentősebb szerzők. Egy barátjának írt levelében Szerb meg is említi, hogy első regényét, A Pendragon legendát kizárólag pénzkeresés végett írta. Lehet, hogy ez csak póz volt a részéről, hiszen ahhoz képest e misztikus detektívregény túl jól sikerült. Az irodalomtörténetet viszont halálosan komolyan vette.

Szerb Antal
Szerb Antal

A Magyar irodalomtörténet (MIT) megírására az Erdélyi Helikon írt ki pályázatot 1930-ban. Célja hangsúlyozottan a magyar irodalom népszerűsítése volt. Szerb neve akkor még ismeretlenül csengett. Munka közben írta barátjának: „Eléggé szórakoztató, remélem, nagy visszhangja lesz.” A megjelenés után pedig így ironizált: „Irodalomtörténetem elképesztő siker… Az erkölcsi siker még nagyobb: abszolúte megsemmisítő kritikákat kaptam…, az egyetemi tanárok elővigyázatra intik tanítványaikat felforgató hatásom ellen.” Azóta sem kapkodtak el több példányban irodalomtörténeti művet. Mi volt a siker titka?

A sikerhez valószínűleg az Erdély-nosztalgia is hozzájárult. Ez azonban nem kérdőjelezi meg Szerb kivételes teljesítményét. A Magyar irodalomtörténetet nagyon rövid idő alatt írta meg, miközben A Pendragon legendán is dolgozott. És nemcsak elképesztő munkatempója volt, de teljesen egyéni fogalmazásmódja, metaforikus, szarkasztikus stílusa. Olyan könnyedén kezelte az elméleteket, hogy ha őt olvassuk, szórakoztatónak tűnik a tudomány.

A siker ellenére meg is kapta érte minden korszakban a lesújtó kritikát. Rögtön a megjelenéskor a konzervatív irodalmi körök a szokatlanul modern nyelvhasználata miatt támadták, valamint azért, mert gúnyosan mert írni a nemzeti kultúra nagyságairól, és lenézte a népi irodalmat.

Szerb valóban nem hitt a „népi őstehetségekben”, az igazi irodalmat a polgárság vagy legalábbis a középosztály kultúrájához kapcsolta. A népieskedő irodalmat elutasította, kipellengérezte.

A nyilas időkben a származása miatt támadták. Állították: Szerb azért ilyen tiszteletlen a nemzeti kultúrával, mert zsidó. A szélsőjobboldali Palló Imre interpellációja nyomán a könyvet be is tiltották. A kommunizmus pedig szellemtörténésznek nyilvánította, aki irracionalista elméletek hatása alatt állt, és irodalomtörténetéből kicenzúrázták a sztálinista irodalompolitikán ironizáló részeket. Most hogy tekint a MIT-re az irodalomtudomány?

Az a probléma az irodalomtörténész Szerb Antallal, hogy ha valakinek megszakad a befogadástörténete, akkor már nehéz visszahozni az élő kultúrába. Szerb jobb irodalomtörténész volt, mint író, de ez már soha nem fog kiderülni, mert ez a sajátos szellemtörténeti hagyomány megszakadt. Ugyanakkor Szerb modernségét mutatja, hogy eszmefuttatásai közt már megjelenik a médiatörténeti és tudásszociológiai szempont. A húszas, harmincas években járunk, ekkor zajlik a médiatörténeti forradalom. A rögzített zene, a hangosfilm, a rádiózás óriási szenzáció. Ennek hatása olyan volt, mint manapság a Web 2. Szerb korán észrevette és hangsúlyozta, hogy kultúránkat mennyire meghatározzák a különféle médiumok. Másik nagyon korszerű kérdésfeltevése: hogy az irodalmi művet mennyire határozza meg az a társadalmi környezet, amelyben születik.

Az interjú itt folytatódik.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp