A NÁCIVEZÉR TESTVÉRE A ZSIDÓK TITKOS MEGMENTŐJE VOLT

Hermann Göring nevét mindenki ismeri. Az viszont kevésbé ismert, hogy volt egy Albert nevű öccse, aki minden lehetséges tekintetben különbözött tőle.

Albert Göring több tucat zsidó és más nemzetiségű fogoly megmentője, a bátyja által épített diktatúra csendes aláásója volt, de a filmet is kapó Oskar Schindlerrel szemben az ő története sokáig szinte teljesen ismeretlen volt. Pedig ő is egy csehországi gyár, a Skoda vezetőjeként tevékenykedett a háború és a mentőakciói idején.

Mindig is az antitézisem volt – mondta maga Hermann Göring is a testvéréről a nürnbergi per idején. A háborús hős Hermann az első világháború után egyre aktívabbá vált politikailag, amivel a két testvér közötti kapcsolat is megromlott. Az 1923-as sörpuccs bukása után Hermann menekülni kényszerült. Legközelebb 1938-ban találkoztak, amikor Németország annektálta Ausztriát, Albert pedig lázasan dolgozott a zsidók kimenekítésén bátyja antiszemita pártja elől.

Albert Göring
Albert Göring

Albert történetében magyar szálat is találni. Kovács László, a numerus clausus alatt Rómában letelepedett magyar orvos 1939-ben találkozott vele, amikor a feleségét ápolta. Kovács először megijedt a helyzettől, de a beszélgetésük alatt hamar kiderült, hogy nincs mitől tartania, miután Albert kifejtette neki a politikai nézeteit: Köpök Hitlerre, köpök a bátyámra, köpök az egész náci rezsimre.

Szoros barátság alakult ki köztük, és a “jó Göring” rajta keresztül használta fel a személyes vagyonát a zsidó családok kimenekítésére.

Albert ugyanakkor ki is használta a családi kapcsolatot, mert a testvéri kötelék a politikai különbségek ellenére nem halt el teljesen. Rendszeresen megjelent bátyja berlini irodájában, hogy zsidók vagy politikai elítéltek érdekében engedményeket harcoljon ki. Emellett Albert a saját életét is náci bátyjának köszönhette, és a Gestapo folyamatos zaklatása ellenére sosem esett komolyabb baja. 1944-ben halálra ítélték, és Hermannak egészen Heinrich Himmler SS- és Gestapo-vezérig kellett elmennie, hogy megmentse. A két testvér utoljára 1945-ben, egy augsburgi tranzitbörtönben találkozott. Hermannt a háborús szerepéért tartóztatták le, Albertet pedig azért, mert a testvére volt.

A teljes cikk itt olvasható.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp