Hogyan kezelték a migrációt a zsidó közösségek?

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Az európai zsidó közösségekben a migráció nem új jelenség, a problémák kezelése több száz éve gyakorlat. A Pesti Izraelita Nőegylet rendkívül széles körű szociális ellátórendszere elismerést váltott ki a korabeli társadalomban, s mintául szolgált a nem felekezeti szervezetek kialakításakor is. A zsidó közösségek évszázadok óta szabályozták a közösségek életét, s ebben hangsúlyos pontként szerepelt, hogy a városban csak időszakosan tartózkodók milyen közösségi segítségre jogosultak, és hogy milyen módon, mennyire kell / lehet részt venniük átmeneti otthonuk életében. A 19. század elején kialakuló modern nagyvárosokba fiatal emberek, fiatal családok költöztek, anélkül a népes családi háttér nélkül, amely a falusi vagy kisvárosi életben még jellemző volt. A bevándorlás, a modern nagyvárosi életforma kialakulása új társadalmi problémákat teremtett, melyekre a régi hagyományok adaptálásával új válaszok születtek.

Ekkoriban alakultak a zsidó nőegyletek, olyan helyzetek orvoslására, melyek szinte ismeretlenek voltak a tradicionális közösségekben, ugyanis ha ilyen viszonyok között egy nő egyedül maradt, magának kellett a megélhetését biztosítania, gyermekeit felnevelnie. A nőegyletek tevékenységi körét az ilyen gondok alakították: ekkoriban alakultak a zsidó leányárvaházak, az özvegy nők otthonai és a női foglalkoztató műhelyek.

Az 1866–ban megalakult Pesti Izraelita Nőegylet díszoklevelének képei a nőegylet tevékenységére utalnak. A képmező középén látható a Nőegylet leányárvaházának első, Damjanich u. 26. sz. alatti épülete, melyben az oklevél kiállításának idején 12 kislányt neveltek a nőegylet költségén és felügyelete alatt.

Az épülettől jobbra és balra álló nőalakok a nőegylet többi jótékonysági terét jelképezik. Az almát osztó nőalak a szegények „tápintézetére” utal, melyben naponta harminc szegény kapott ebédet, felekezeti megkötés nélkül. A fiatal anyákkal és kisgyerekekkel körülvett másik nőalak kezében gyolcsot tart, hiszen a kelengyesegélyt ekkoriban még természetben osztották ki.

A Pesti Izraelita Nőegylet rendkívül széles körű szociális ellátórendszere elismerést váltott ki a korabeli társadalomban, s mintául szolgált a nem felekezeti szervezetek kialakításakor is.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp