Saul fiának neve egy háromezer éves feliraton bukkant fel Izraelben

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Saul egyik fiának nevét tartalmazó, Dávid király korabeli, 3000 éves feliratot mutattak be Jeruzsálemben a sajtónak az Izraeli Régészeti Hivatal (IAA) munkatársai. Saul fiát, Isbált bérgyilkosok megölték és lefejezték, és fejét elvitték Dávidnak Hebronba. Jeruzsálemtől nyugatra, az Ela-völgyben, a Hurvat Kijafa nevű lelőhely ásatásain, a bibliai Saarajim város romjait kutatva betűk nyomát hordozó cseréptöredékeket találtak még 2012-ben.

Azóta több száz darabka összeragasztásával sikerült eredeti formájában helyreállítani egy nagy cserépedénnyé a maradványokat a feltárásokat vezető Joszef Garfinkel, a Jeruzsálemi Héber Egyetem régészeti intézetének tanára és Szaár Ganor, az Izraeli Régészet Hivatal (IAA) szakemberének irányításával.

Gali Tibbon / AFP
Gali Tibbon / AFP

A rekonstrukció nyomán kiderült, hogy kiégetése előtt a még nedves agyagba valamikor i. e. 1020 és i. e. 980 között egy centiméter széles, szépen formált kánaánita betűkkel az “Isbál Ben Beda”, vagyis “Beda fia, Isbál” szöveget vésték.

Ezzel először került elő ebből a korból az Isbál név, noha ez már a negyedik, a Júdai királyság idejére datált, az utóbbi években a szakemberek által azonosított felirat. A feliratok gyakorlott kezekkel való írásából és gyakoriságából arra következtetnek a régészek, hogy háromezer évvel ezelőtt már széles körben elterjedt Izrael földjén az írásbeliség.

Az Isbál név érdekessége, hogy a Biblia is több helyen említi: Isbóset másik neve az Asbál vagy Isbál volt, aki Dávid király idején szintén uralkodott egy ideig. A Krónikák könyvében Saul király legkisebb fiaként szerepel, aki Sámuel második könyve szerint Dávid riválisa volt. Saul fiát, Isbált bérgyilkosok megölték és lefejezték, és fejét elvitték Dávidnak Hebronba.

“Érdemes megjegyezni, hogy az Isbál név csak Dávid király korában, az i. e. tizedik század első felében található meg a Bibliában – és most már a régészeti leletek között is. A későbbiekben nem használták az első zsidó királyság idején” – áll a régészeti hivatal közleményében.

A későbbi korokban több kutató szerint vallási okokból nem használták többé emberek nevében a kánaánita viharisten (Baál) nevére utaló “bál” szót, noha az i. e. tizedik században ez a név még igen népszerű lehetett.

A Krónikák könyve megőrizte az Isbál alakot, de a Biblia későbbi szerkesztői Isbósetre változtatták azt, ahogy Jerubál nevét is Jerubesetre módosították.

A cserépen talált másik név, a Beda viszont eddig még sehol nem bukkant fel sem az írásos, sem a korabeli tárgyi emlékek közt.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp