Lyukak az izraeli olvasztótengely falán – Az izraeli etióp tüntetések háttere

Lassan lecsengtek a május eleji etióp tüntetések visszhangjai, és azon kívül, hogy az IDF katona Damas Pakodát megverő rendőröket menesztették – minden visszatérni látszik a „normális” kerékvágásba. De mégis miért fajult el így a helyzet, hogyan történhetett meg mindez? Szinte várható volt, hogy előbb-utóbb nyílt atrocitások fogják érni az izraeli etióp közösséget vagy annak valamely tagját azután, hogy tavaly október végén a Ynet napilapban napvilágot látott a Geo Carthographia közvélemény kutatása a szabrék, azaz többgenerációs izraeliek és az etióp bevándorlók viszonyáról.

A „Béta Izrael” avagy az etióp közösség a lakosságnak csupán 2%-át teszik ki. Az Izraeli Statisztikai Hivatal szerint 135500 ezer emberről van szó, akik közül csak 49600-an születtek Izraelben. 86 ezeren viszont Etiópiából származnak és az 1984-es Mózes és az 1991-es Salamon hadművelet, valamint a hozzájuk kapcsolódó kisebb akciók során érkeztek meg Izraelbe.

izraeli etióp nők
izraeli etióp nők

Integráció vagy szegregáció

Az etiópok integrációjára kitalált programok csak részben voltak sikeresek, amelyet az is tükröz, hogy a családi jövedelmük a mai napig 35%-al alacsonyabb (9385 sékel), mint a nemzeti átlag (14501 sékel), és a munkanélküliség is 13%-kal tetőzik náluk, ami több, mint kétszerese az országosnak. Egy szegregált társadalmi rétegről beszélünk, amely zárt közösséget alkot: az etióp izraeliek 90%-a szintén etióp izraelivel házasodik. Ez egyben egy kulturális elkülönülést is takar: külön etióp zsinagógák, bárok, éttermek és fodrász szalonok üzemelnek, ahová egy átlagos izraeli nemigen jár. Vannak olyan lakónegyedek, ahol főként etiópok élnek (ilyen például a jeruzsálemi Malha bevásárló központ körüli Bar Yohai utca, Rehovot, RishonLeCion és Ramla bizonyos részei, vagy a nethanyai közösség). A bérleti díjak itt az átlagosnál általában alacsonyabbak, viszont a bűnözési arány magasabb.

izraeli etióp család
izraeli etióp család

Oktatás és kultúrsokk

Ezen negyedek lakói sokszor a szegénység ördögi körébe rekednek: az izraeli élet köztudottan drága, ezért az átlagosan 4 gyerekes családoknál sokszor nem marad pénz az oktatásra. A Statisztikai Hivatal szerint 2014-ben a 20-30 évesek közül csak 2785-en tanultak tovább, ami az ilyen korú diákságnak is kevesebb, mint 1%-a. Az egyetemi a Mester szakokon is csupán 312-en vettek részt az idei tanév során. A megfelelő oktatás hiányában az etióp izraeliek sokszor vállalnak olyan a szabrék által lenézett munkákat, mint pl. a közintézmények takarítása. Az etiópoknak a kezdetekben nehéz volt megbirkózniuk a modern világ vívmányaival is: gondoljunk bele, mekkora fejtörést okozhat egy közüzemi díjakról szóló csekk befizetése annak, aki korábban áram, és vezetékes víz nélkül élt egy harmadik világbeli országban, a váltás pedig pillanatok alatt történt meg. De hogyan kerültek a zsidók Etiópiába?

Zsidók Etiópiában

Két verzió létezik az etióp zsidók eredetére. Az egyik szerint bölcs Salamon és az etióp Sába királyné nem csupán intellektuális és diplomáciai, hanem szerelmi kapcsolatba is került egymással – közös fiúk, Menelik pedig elterjesztette a zsidó vallást Etiópiában. Akik ebben a vonalban hisznek, azok szerint az Énekek énekének fekete hölgye nem más, mint maga Sába királynő.

Egy másik magyarázat szerint viszont az Első Templom i. e. 586-os lerombolása után Dán törzse előbb Egyiptomba érkezett, majd miután Kleopátra királynő veszített a rómaiakkal szemben, Etiópába kényszerült. Az 15. század folyamán az etióp írásos anyagok nagy része megsemmisült, ezért 100%-osan biztosak egyik verzióban sem lehetünk. Az viszont biztos, hogy 1908-ban az európai rabbikör, 1921-ben Rav Kook, 1973-ba a szfáradi főrabbi, Ovadia Yosef is elismerte őket zsidóknak, majd pedig 1975-ben  Yitzak Rabin kiterjesztette rájuk a visszatérési törvényt, ami alapján elkezdődhetett a „hazahozataluk”.

Barack Obama, Simon Peresz és Yityish Titi Aynaw, Izrael első etióp származású szépségkirálynője
Barack Obama, Simon Peresz és Yityish Titi Aynaw, Izrael első etióp származású szépségkirálynője

A zsidó vallás hihetetlen megőrzői

A Béta Izrael mindig is a holdnaptár szerint vezette az idő múlását, a zsidó vallás törvényeit pedig a nehéz körülmények ellenére is mindig betartották. A többi etióp néptől elkülönülve, főként az ország északi részén elszórt ötszáz faluban élték mindennapjaikat. A többi törzs ételeiből nem ettek, és a kereszténységet sem vették föl 4. században. Ekkor kapták a Béta Izrael, Izrael háza elnevezést és a kívülállók szemében megmaradtak csodabogárnak, akik szerintük misztikus erőkkel álltak kapcsolatban, és akiktől emiatt tartottak is. A magába zárkózó, azonban a zsidó vallást híven tartó közösségről már a 9. században is. A 19. század végének nagy járványait az etióp zsidóknak csak a harmada élte túl. A 20. században főként Jacques Faithlovitch támogatásának köszönhető, hogy végre komolyan kezdték venni az elveszett törzs integrálását a nemzetközi zsidó közösségbe.

etióp nő tüntet Jeruzsálemben, hogy a rokonai Izraelbe jöhessenek
etióp nő tüntet Jeruzsálemben, hogy a rokonai Izraelbe jöhessenek

Találkozás a többi zsidó közösséggel

Az integráció viszont nem egyszerű, és még mindig nem zajlott le – hiába telt el az első kezdeményezések óta több mint egy évszázad. Visszatérve a GeoCartographia cikkben említett kutatásra, kiderül, hogy a többgenerációs izraeliek 75%-a nem örülne, ha a gyerekeik etiópokkal házasodnának, és ugyanilyen arányban nem örülnének annak sem, ha a csemetéik együtt tanulnának velük, 50%-uk nem szívesen lakna egy utcában velük és 38%-ékuk szerint nem jó, ha Izraelt etiópok képviselik külföldön. A kutatás szerint a lakosság 72%-ának negatív a véleménye róluk, a harmada pedig egyenesen kártékonynak gondolja őket, van, aki azt gondolja, hogy betegségeket terjesztenek (8%), és nem is igazi zsidók (10%). A többgenerációs izraelieknek csupán 30%-a véli azt, hogy az etióp zsidók jószívűek és 33%-uk ismeri el az etióp kultúra értékeit.

Aki etióp közösségbe születik, nincs könnyű helyzetben, amelyet az is mutat, hogy a Tabeka jogvédő szervezethez évente ezer panasz érkezik diszkriminációs ügyekkel kapcsolatban.

Mindezek után nem meglepő, ha a többség (57%) szerint az etiópok nem is integrálódtak eléggé az izraeli társadalomba. Legtöbben az államot okolják emiatt (49%), de sokan bevallják, hogy maguk a több generációs izraeliek nem elég befogadóak (37%).

izraeli etióp katonák
izraeli etióp katonák

Talán az adhat reményt a változásra, hogy az izraelieknek csupán a töredéke mondja azt, hogy az etiópok nem tettek eleget az intergrációért (2%) – ebből következtethetünk arra, hogy a társadalom jóindulata mégsem veszett el teljesen.

Az integráció nem könnyű semelyik oldalról sem, generációk kellenek majd a helyzet változásához. Az egyik micvánk, az ahavat izrael, azaz Izrael népének szeretete az etióp zsidókra is ki kell, hogy terjedjen – és reméljük, hogy többen fogják érezni ennek a fontosságát. Ha ezt belátjuk, többet nem lesznek a Damas Pakadáéhoz hasonló esetek.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp