Vörös szőnyegen innen és túl

Amit egykor Mészáros Márta, Makk Károly, Jancsó Miklós, Szabó István, Rofusz Ferenc vagy éppen Tarr Béla képviselt külföldön, azt most Mundruczó Kornél, Fliegauf Bence, Pálfi György, vagy éppen Nemes Jeles László valósíthatja meg. A kiugró nemzetközi siker, a vörös szőnyeg, a megannyi elismerés és neves filmfesztivál-szereplések kötik össze a több évtizede alkotott mozikat és készítőiket a jelenlegi filmes generáció számos tagjával. Nemes Jeles László Saul fia című alkotása az idei 68. Cannes-i filmfesztiválon 4 díjat nyert (a zsűri nagydíja, François Chalais-díj, a nemzetközi filmkritikusok díja – FIPRESCI-díj, technikai díj a hangmérnöki munkáért – Vulcan-díj), ilyenre eddig még nem volt példa a magyar filmtörténetben, nem beszélve arról, hogy ez egy elsőfilmessel esett meg. Legutóbb 46 éve hívtak meg a Cannes-i versenyprogramba elsőfilmes magyar munkát, Sára Sándor Feldobott kő című filmjét, előtte Kósa Ferenc Tízezer nap (1967) és Makk Károly Liliomfi (1955) című filmjei kaptak ilyen lehetőséget. A Cannes-i „díjeső” elindítója Páger Antal volt, aki 1964-ben a Pacsirta című film főszerepéért kapta meg a legjobb színésznek járó elismerést. Onnantól kezdve 24 éven át szinte kibérelt helye volt a magyar filmeknek és alkotóiknak a Croisette-en. (Kivéve 1986-ban, akkor nem volt versenyben magyar alkotás.)

Tucatnyi magyar filmrendező neve cseng külföldön is ismerősen, az elmúlt évtizedek és a közelmúlt nemzetközi filmes sikereiből szemezgetünk.

Rofusz Ferenc az első magyar Oscar-díjas filmrendező. A légy című animációs rövidfilmjéért kapott aranyszobrot 1981-ben, de az Ottawa Nemzetközi Animációs Fesztiválon és a Krakkói Filmfesztiválon is díjazták.

Ugyanakkor Szabó István Mephistoja volt az első magyar játékfilm, amely Oscar-díjat kapott a legjobb külföldi film kategóriájában (1982), de a legjobb forgatókönyvért járó elismerést és a FIPRESCI-díjat is elnyerte Cannes-ban 1981-ben. Te című rövidfilmjét a Cannes-i zsűri külön megdicsérte 1963-ban, 1985-ben a zsűri díját kapta a Redl ezredesért, Hanussen című alkotását pedig beválogatták a Cannes-i versenyprogramba 1988-ban, de számtalan nemzetközi díjat is kapott több alkotásért. A Napfény íze például Golden Globe-jelölést és több kategóriában Európai Film-díj elismerést hozott.

Kósa Ferenc 1967-ben Tízezer nap című filmjéért a legjobb rendezés díját kapta Cannes-ban. Szintén itt kapta meg a zsűri nagydíját Gaál István Magasiskola című alkotásáért 1970-ben.

Mészáros Márta volt az első fődíjas rendezőnő Berlinben. A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, a Berlinálé Aranymedve-díját 1975-ben Örökbefogadás című filmjével nyerte el, majd a Kilenc hónap című filmjéért 1977-ben a nemzetközi kritikusok FIPRESCI-díját kapta meg, 1984-ben pedig szintén Cannes-ban a zsűri külön díját nyerte a Napló gyermekeimnek című alkotásért. Kabay Barna és Gyöngyössy Imre rendezésében az 1983-ban bemutatott Jób lázadása a legjobb külföldi film kategóriában jelölt volt az 1984-es Oscar gálán, majd megnyerte San Remóban a nagydíjat, Fondiban a fődíjat, Cannes-ban pedig kiemelten dicsérte a zsűri.

Jancsó Miklósra a Szegénylegények című filmje (1965) kapcsán figyeltek fel a külföldi kritikusok, 1966-ban FIPRESCI-díjjal jutalmazták Cannes-ban. Ahol a legjobb rendezés díját 1972-ben nyerte el Még kér a nép című filmjével, de életműdíjat is kapott ugyanitt 1979-ben. A Velencei Nemzetközi filmfesztiválon több díjat, köztük életműdíjat is nyert, míg a Montreali Nemzetközi Filmfesztiválon a Kék Duna keringőért kapott legjobb rendezői díjat 1992-ben.

Makk Károly 1971-ben a Szerelemmel nyerte el a Cannes-i zsűri nagydíját és külön dicsérték Törőcsik Marit és Darvas Lilit. Az Egymásra nézve című filmért FIPRESCI-díjat kapott 1982-ben. Életműdíjat nem csak itthon, hanem a Figueira da Foz nemzetközi filmfesztiválon 1986-ban és Karlovy Varyban 2001-ben is kapott.

Tarr Béla A londoni férfi című filmjét beválogatták 2007-ben a Cannes-i versenyprogramba, majd a Berlini Filmfesztiválon 2011-ben a zsűri nagydíját nyerte el A torinói ló című filmjével, s ugyanebben az évben a Jeruzsálemi Filmfesztiválon életműdíjat kapott. A Sátántagó pedig Caligari- és Aranykor-díjas lett.

A fiatalok közül Cannes-ban már jól cseng Mundruczó Kornél neve, aki 2008-ban a Deltával FIPRESCI-díjat nyert, 2010-ben meghívták a fő versenybe a Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv című filmjét, majd 2014-ben az „egy bizonyos nézőpont” nevű szekcióban (Un Certain Regard) nyerte el a fődíjat a Fehér istennel.

Fliegauf Bence Csak a szél című, a romagyilkosság-sorozatot feldolgozó filmje Berlinben a Berlinélán nyerte el a zsűri nagydíját 2012-ben. Szász János A nagy füzet című alkotása 2013-ban a fődíjat kapta Karlovy Varyban, Közép-Európa egyetlen nemzetközi, A kategóriás filmfesztiválján, majd bekerült a legjobb idegennyelvű film Oscar-díjáért versengő művek szűkített listájára.

Pálfi György a Hukkléval több nemzetközi díjat is besöpört 2002-ben, például a San Sebastian Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb rendezőnek járót, a Cottbusi Filmfesztiválon a legjobb egyéni művészi teljesítményért járót és az Európai Filmakadémia Fassbinder-díját is 2003-ban. 2014-ben a Szabadesés című filmjéért a rendezői és a zsűri különdíját is megnyerte Karlovy Varyban.

Ebbe a sorba áll most be Nemes Jeles László, akinek filmjét világszerte 48 országban már biztosan vetíteni fogják. A Saul fiának ráadásul igen jó esélyei vannak az Oscar-díj jelölésre is, sőt sokan biztosra veszik, hogy ezek közül legalább egyet aranyszoborra is vált majd Los Angelesben.