Goldberger Leó: „Parisette”, otthonka, műselyem

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Ősei aranyművesek, textilkereskedők, kékfestők voltak, ő viszont az első magyarországi fonó- és szövőgyár megalapításával szerzett magának hírnevet. Dr. Buday-Goldberger Leó neve a XX. században, egészen 1997-ig egyet jelentett a hazai textilipar történetével. Május 5-én volt 70 éve, hogy meghalt Mauthausenben.

Goldberger Leó
Goldberger Leó

Az immáron negyedik generáció óta textilkereskedelemmel foglalkozó Goldberger családnak az igazi világhírnevet az 1878-ban született Leó szerezte meg, akiről már életében is számos városi legenda született. A rendkívül takarékos, az üzleti életben pardont nem ismerő férfi Budapesten és Bécsben szerzett jogi végzettséget, majd apja kívánságára bekapcsolódott a cég vezetésébe, ahol annak halála után, mint alelnök és vezérigazgató működött. A vállalat az első világháború idején a hadsereg szállítója volt, Goldberger Leót pedig már ekkor foglalkoztatta a gondolat, hogy a szövetkikészítéssel-és nyomással foglalkozó gyár mellett saját fonó- és szövőgyárat alapít, de erre csak a háború befejeztével, 1923-ban nyílt lehetősége. Ekkor építették fel, részben külföldi befektetők közreműködésével a szövödét Kelenföldön, majd 1927-ben a fonodát is. Ugyanitt 1930-ban selyemszövödét, 1932-ben pedig vigonyfonodát is létesítettek.

A Goldberger gyár Óbudán
A Goldberger gyár Óbudán

A cég 1922-ben a belvárosban, a mai Arany János utcában megvásárolta az addig csak bérelt – ma a Közép-európai Egyetemnek helyet adó – irodaházat, és itt rendezték be a központi irodákat és a készáruraktár jelentős részét.

Goldberger Leó, aki korának ismert, köztiszteletben álló személyisége volt, s egyebek mellett írókkal, tudósokkal, színészekkel, politikusokkal ápolt jó kapcsolatot (a harmincas évektől tagja volt a parlamenti Felsőháznak is), a textilgyártás területén számos újdonságot vezetett be. Többek között felismerte a század elején megjelent rézoxid műselyem jelentőségét, s 1919-ben ennek felhasználásával kezdte meg „Parisette” márkanevű termékeinek, elsősorban ruha-, blúz- és fehérnemű-anyagainak gyártását, melyhez megszerezte a német Bemberg cégtől a kikészítés kizárólagos jogát, illetve az 1930-as években bevezette a filmnyomást és a szintetikus indigó színezék használatát. 1934-től külföldön, így Angliában, Belgiumban, Olaszországban, Franciaországban, az USA-ban, Kanadában és Ausztráliában, sőt, ázsiai és afrikai országokban is több leányvállalatot alapított. 1937-ben az ő anyagi támogatásával jött létre a József Nádor Műegyetemen a textilkémia tanszék.

Budapesti Nemzetközi Vásár 1936
Budapesti Nemzetközi Vásár 1936

Vállalata 1938–1939-ben érte el sikereinek csúcsát, ekkor több világkiállításon is kapott díjakat, kitüntetéseket. A  zsidótörvények Goldberget, dacára annak, hogy az iparügyi miniszter lehetővé tette számára, hogy külön engedéllyel megtarthassa elnök-vezérigazgatói posztját, tragikusan érintették. A II. zsidótörvény (1939) életbe lépése ellen a Parlamentben, egy a későbbiekben elhíresült beszédében külön is felszólalt. A második világháború alatt a vállalat tengerentúli kapcsolatai megszakadtak, Goldberger Leó azonban mégis tovább fejlesztette gyárát: új gépeket, licenceket vásárolt, valamint egy új üzemet is berendezett a kotonin nevű pótanyag feldolgozására.

Reklámkép a 30-as évekből
Reklámkép a 30-as évekből

A gyár sikerét, felvirágoztatását, rövid ideig talán úgy tűnt, a vészkorszak eseményei sem tudják meggátolni, ám a zsidók ellen irányuló intézkedések végül Goldberger Leót és családját is elérték; kiterjedt kapcsolatai sem mentették meg attól, hogy a Gestapo letartóztassa és Mauthausenbe hurcolja. A tábor felszabadulását csak nem sokkal élte túl, 1945. május 5-én hunyt el. Ezzel kapcsolatban ismét csak a városi legendákra hagyatkozhatunk: halálát egyesek szerint éhhalál, más feltételezések szerint viszont vérhas okozhatta.

A vállalatot 1948. március 26-án Goldberger Textilművek és Kereskedelmi Rt. néven államosították, 1949. szeptember 13-án pedig nemzeti vállalattá alakult, amibe aztán más textilgyárakat is beolvasztottak. Az övét az 1949–1950-es átszervezések során két vállalatra osztották: az egykori kelenföldi gyárból a Kelenföldi Textilkombinát Nemzeti Vállalatot, az óbudaiból pedig a Goldberger Textilnyomó és Kikészítő Nemzeti Vállalatot hozták létre. 1963-ban alakult meg a BUDAPRINT Pamutnyomóipari Vállalat,melynek központja a volt Goldberger-gyár maradt. 1989-ben a BUDAPRINT tönkrement, ellene, s benne a korábban már részvénytársasággá alakított BUDAPRINT Goldberger Textilművek Rt. ellen felszámolási eljárás indult, amely 1997-ben fejeződött be. Ezzel a több mint 200 éves cég végleg megszűnt.

Dollárbolt vagyis Diplomatabolt az Arany J. utcai épületben
Dollárbolt vagyis Diplomatabolt az Arany J. utcai épületben
Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp