Zsinagógából Együttélés Háza lesz Gyöngyösön

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Kulturális centrummá, a keresztény-zsidó párbeszédet szolgáló rendezvények központjává alakítják a most bútorraktárként működő volt gyöngyösi zsinagógát. A hajdani zsinagóga egyfajta emlékközpontként működik majd, ahol bemutatják a magyarországi zsidó-keresztény együttélés történetét is – mondta Weisz Péter, a helyi Status Quo Ante Zsidó Hitközség vezetője, aki egyben a gyöngyösi Bugát Pál Kórház főigazgatója. A tervezett programok tematikáját elsősorban a nemzeti önismeret fejlesztésének elősegítésére állítják össze – tette hozzá. A koncepciót és tervdokumentációt önkéntes szakértői közösség készítette el és a gyöngyösi önkormányzat is támogatja.

gyöngyösi zsinagóga
gyöngyösi zsinagóga

Az eredeti állapotához hasonlóan helyreállítandó épületben tarthatja majd hitéleti szertartásait a múlt év decemberében újjászerveződött gyöngyösi izraelita gyülekezet. Állandó kiállítást is berendeznek, ahol a látogatók megismerhetik például a városban nevelkedett Richter Gedeon, az első magyarországi gyógyszergyár megalapítójának munkásságát. Richter Gedeont a nyilas uralom idején elhurcolták, a pesti Duna-parton sorstársaival együtt kivégezték.

A gyülekezet vezetője szólt arról, hogy a kitűnő akusztikája miatt hangversenyek tartására is alkalmas épület rendbehozatalának, berendezésének hozzávetőleg egymilliárd forintos költségét pályázati forrásokból és a világban bárhol élő, főként Gyöngyösről elszármazott zsidó emberek adományaiból akarják előteremteni. Az Együttélés Házát a tervek szerint 2017-ben adnák át.

Weisz Péter történeti áttekintése szerint az eklektikus stílusú, bazilikarendszerű, nagykupolás zsinagóga 1930-ban épült, annak idején egyszerre 1200 hívőt volt képes befogadni. A város lakosságának akkor mintegy tíz százaléka volt zsidó, többségüket – számuk kétezerre tehető – a holokauszt idején elhurcolták, közülük legfeljebb négyszázan élték túl a vészkorszakot.

A Baumhorn Lipót által tervezett zsinagóga 1959-ig működött eredeti funkciója szerint. A szocializmus egyházüldöző időszaka következtében a fogyatkozó hívők közössége feloszlott, az épületet a városi tanács a megyei bútoripari szövetkezetnek adta át, bútorokat tároltak benne.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp