„Ha bárkit meg tudnak ölni, megteszik”

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Magyarországon is nagyobb lesz a terrorfenyegetettség azzal, ha részt veszünk az Iszlám Állam elleni hadműveletekben – mondta a hvg.hu-nak Loretta Napoleoni, nemzetközi hírű terrorizmus-szakértő, aki 1993 óta foglalkozik ezzel a területtel, de most először érzi veszélyben az életét. Napoleoni Az iszlám főnix című könyve premierjére érkezett Budapestre.

Loretta Napoleoni
Loretta Napoleoni

A magyar kormány épp arra készül, hogy növelje részvételünket az Iszlám Állam (IÁ) elleni nemzetközi hadműveletben, és csapatokat küldjön a helyszínre. Ön szerint ez növeli az ország biztonságpolitikai kockázatát? Nagyobb veszélyben leszünk, ha kint lesznek magyar katonák?

Loretta Napoleoni: Igen, természetesen, megnő egy terroristatámadás veszélye, de ez nem jelenti azt, hogy az be is következik. A kalifátus üzenetét kell ehhez megértenünk, amit a külföldön élő szimpatizánsoknak küldött: tegyetek meg mindent, amit tudtok. Ha egy ország nagyon szeretne részt venni ebben a koalícióban, vagy a részvételét nagy dobra veri, kiválthatja a szervezet haragját. Vegyük Japán példáját, amely annak ellenére akart részt venni a hadműveletekben, hogy ezt tiltja a japán alkotmány 9-es cikkelye: így amikor az ország miniszterelnöke nagy nyilvánosság előtt 200 millió dolláros humanitárius segélyt ajánlott egy egyiptomi beszédében – rögtön az IÁ célpontja lett. Ha egy ország csendben csatlakozik a koalícióhoz, kisebb a kockázat. Igaz, az ilyen akciókhoz politikai haszonszerzés céljával csatlakoznak leginkább a jobboldali kormányok, ezt meg nemigen lehet titokban – szóval nő a terrorista akciók kockázata.

Az IÁ a leggazdagabb terrorszervezet a világon, remekül bánik a médiával, működő toborzó rendszere van, így a nyugati világ legkeményebb ellenfelének ígérkezik. Ennek ellenére ön mégis kétségbe vonja az erőszakos, háborús megoldások eredményességét. Milyen hozzáállást vár el akkor a Nyugattól?

L. N.: Ártatlanok bombázása a térségben biztosan nem a jó megoldás, mert minden egyes civil áldozat tíz új dzsihadistát vagy radikalizálódó iszlámistát eredményez. Az sem helyes, hogy támogatjuk és védjük a közel-keleti korrupt oligarchákat, akik ellen az arab tavasz kirobbant. Szerintem a legjobb stratégia az lenne, ha a nyugati világban minél több programot indítanánk a muzulmánok integrációjáért, hiszen ők ugyanolyan emberek, mint mi, miért nem válhatnak ugyanúgy a társadalmunk részévé.

A könyvében több ponton is Izraelhez hasonlítja az IÁ-ot. Nem túlzó, nem sértő ez a párhuzam?

L.N: Nem hasonlítom Izraelt az IÁ-hoz. Csak azt mondom, hogy az IÁ által sugallt üzenet hasonló ahhoz, amit a cionisták intéztek a világ zsidóságához az 1940-es években, ami a zsidó állam megalapításával felszabadulást ígért évszázadok elnyomása és megaláztatása alól. Ez az állam olyan területen jött létre, ami hozzájuk tartozik. Az IÁ is történelmi területekről beszél: a kalifátus az első és egyetlen politikai megjelenése volt az iszlámnak. Más minőségben össze nem hasonlítható a két állam, hisz Izrael demokrácia, az IÁ pedig bizonyosan nem az.

A teljes cikk itt olvasható.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp