Miért választják az európai tinilányok az Iszlám Államot?

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Az Iszlám Államnak nagyobb a támogatottsága Európában, mint a Közel-Keleten a washingtoni Közel-keleti Politikai Intézet egy új felmérése szerint. Ha pedig a tinilányok letérnek az Egyetlen Útról és az Iszlám Államot választják, az nem más, mint a Nyugat veresége. Mégis miért választja több ezer nyugati muszlim a sivatagi harcot és halált a kényelmes, bár meglehet, kissé unalmas hamburgi patikusi élet helyett? A tizenéves lányok alkotják a nyugati világ bázisát. Lényegében a nyugati popkultúra egésze, amely egyben kulturális hatalmunk kulcsa, a tizenéves lányok igényeihez van igazítva. Az információtechnológia csodatétele termeli ki a szobájukba zárkózott, telefonjukba bújt tizenéves lányok morálját és szokásait. Mondhatnánk, a nyugati civilizáció sikere az, hogy biztonságossá tette a világot a tinilányok számára; hogy iskolába járjanak, majd munkát vállaljanak, eldöntsék kivel és mikor házasodnak, vagy hogy akarnak-e házasodni egyáltalán. Tehát amikor a tinilányok letérnek az Egyetlen Útról és az Iszlám Államot választják, az nem más, mint a Nyugat veresége.

A washingtoni Közel-keleti Politikai Intézet egy új felmérése szerint az Iszlám Államnak nagyobb a támogatottsága Európában, mint a Közel-Keleten. A közvélemény-kutatás eredménye azt mutatja, hogy az egyiptomiak mindössze 3 százaléka, a szaúdiak 5 százaléka és a libanoniaknak kevesebb, mint 1 százaléka „fogalmazott meg pozitív véleményt az Iszlám Államról”. Ugyanakkor az Egyesült Királyságban a megkérdezettek 7 százaléka, Franciaországban pedig 16 százalék nyilatkozott kedvezően a szervezetről, ezen belül a 18 és 24 év közötti francia válaszadók 27 százaléka.

Az adatok nem igazán meglepőek. Fiatal európai muszlimok ezrei hagyták el a kontinenst és utaztak a Közel-Keletre, hogy segítsenek az Iszlám Állam vezetőjének, Abu Bakr al-Baghdadinak létrehozni az iszlám kalifátust, és minden bizonnyal további ezrek vannak úton, hogy öljenek és meghaljanak az eszméért, amelyben hisznek.

Megdöbbentő tény, hogy az Iszlám Állam nemcsak fiatal férfiakat, hanem fiatal európai nőket is vonz. Közülük sokan Szíriába és Irakba mentek, hogy összeházasodjanak a szervezet harcosaival. Bizonyára vannak köztük, akik – mint például egy francia lány, aki Szíriába ment – megbánták döntésüket. Ez azonban nem változtat a lényegen: a lányok azért választották az Iszlám Állam katonáit, mert a Nyugat gyengének és férfiatlannak tűnik, ők pedig igazi férfiakra vágynak, akik készek ölni és meghalni azért, amiben hisznek.

Vajon miért? Európában kiváló az egészségügyi és szociális ellátás, és sok a vonzó fiatal férfi és a vonzó fiatal nő is, akik – az Izraelen kívüli közel-keleti nők többségétől eltérően – szexuálisan is elérhetőek. Akkor mégis miért választja több ezer nyugati muszlim a sivatagi harcot és halált a kényelmes, bár meglehet, kissé unalmas hamburgi patikusi élet helyett?

Azért, mert bármily csodálatos szociális ellátással és árubőséggel rendelkezzék is, Európa képtelen értelmet adni muszlim és nem muszlim polgárai életének. Fiatal európai muszlimok egész nemzedéke hagyja oda viszonylag élhető életét Malmöben, Marseilles-ben és Manchesterben, hogy a szíriai és iraki csatateret válassza, mert Európa nem kínál olyan értékeket, amikért érdemes élni – vagy meghalni. Ugyanazért mennek el, amiért az európai zsidók Izraelbe költöznek: másutt találják meg az erő és értelem forrását, legyen az az Iszlám Állam, Vlagyimir Putyin, Ali Hamenei vagy az IDF.

Az európai biztonsági szolgálatok attól tartanak, hogy ha a nyugati útlevéllel rendelkező dzsihádisták nagy számban térnek vissza Európába, egészen biztosan bajt fognak okozni. A biztonságiak szerint aggasztó, hogy a visszatérők otthon is élhetnek a külföldön kapott kiképzésben elsajátított speciális technikákkal, ahogyan a francia Mehdi Nemmouche is tette, aki 2014 májusában négy embert ölt meg a brüsszeli Zsidó Múzeumban.

Az európai hatóságok azonban épp a lényeg fölött siklanak el. Lehet, hogy Nemmouche azért ment Szíriába, hogy a szélsőségesek mellett harcoljon, de a dolog nem arról szól, hogy az automata fegyver elsütését csak a dzsihádista harcban lehet elsajátítani. Nem arról szól, hogy valaki a Közel-Keletre utazik, és ott meggyűlöli a zsidókat. A gond nem azzal van, hogy mivel térnek vissza az európai muszlimok a Közel-Keletről, hanem mindenekelőtt azzal, hogy egyáltalán elhagyták Európát. Baghdadi önhatalmúlag kikiáltott kalifátusa természetesnek tűnik az Iszlám Állam két fő egysége – az arab törzsek és a Szaddam Husszein rezsimjéből jövő volt baathisták – számára, ám a külföldi, elsősorban a nyugat-európai dzsihádistáknak ez ennél sokkal többet jelent. A kalifátusról szóló elképzelés különleges hitelességgel bír, jó példa ez számukra a muszlim történelem nagyságára, hiszen éppen ez hiányzik az európai külvárosok szürkeségéből, ahol a muszlim fiatalok tengetik napjaikat.

Az Iszlám Állam által alkalmazott erőszak szintén olyasmi, ami megszólítja az európai muszlimokat. Ayman al-Zawahiri, az al-Kaida vezetője állítólagos kijelentése ellenére, mely szerint az Iszlám Állam még számukra is „túl szélsőséges”, a Közel-Kelet számára nem ismeretlen a vérontás. Az erőszak ilyen szintje, a lefejezés, keresztre feszítés, nem szokatlan a térségben. Az Egyesült Államok szövetségese, Szaúd-Arábia elítélteket fejez le Rijádban, a fővárosban, Obama elnök új barátja a térségben, az általa racionálisnak nevezett iráni rezsim pedig darukra akasztja föl a bűnösöket. Az Európából jövő muszlim harcosok számára azonban az erőszak csak még hitelesebbé teszi az egészet.

Mindaz, amit az Iszlám Állam jelképez, ostoba és gonosz – mint az a Transzformer-figura, amelyik elpusztít mindent, ami az útjába kerül. Láthatjuk: ha valahol vákuum keletkezik, az üres teret rút eszmék töltik ki. Ha körbenézünk, nehezen hihetünk mást, mint hogy mostanság a csúf, a gonosz és az ostoba eszmék uralkodnak, s a „jó ügy védelmezői” nemigen állnak ellen.

Obama ugyan azt mondta, hogy Irán nem fog atomfegyverhez jutni, de miután már elismerte a teokratikus állam jogát az urándúsításhoz, a Fehér Ház talán ahhoz is hozzájárul, hogy Irán még több atomcentrifugával rendelkezzen. Izrael ugyan térdre kényszeríthette a Hamaszt a 40 napos Erős Szikla hadművelet során, de már jönnek is a nyugati államok, élükön az Egyesült Államokkal, hogy adományozói konferenciát rendezzenek, amely felmenti majd a Hamaszt a Gázában okozott halál és kár minden felelőssége alól. Hogy miért? Mert ezek az államok nem képesek már összeszedni az erejüket, hogy néhány páncélököllel elintézzenek egy rakás szakállas terroristát, úgyhogy abban reménykednek, hogy inkább megvehetik őket.

A csalódott európai ifjak azt látják, hogy a nyugati hatalmak újra és újra lefekszenek és hagyják magukat. Nem arról van szó, hogy mi élvezzük, ha megaláznak. Arról van szó, hogy nem hiszünk abban: van miért harcolni. Ezért van, hogy fiatal európai muszlimok ezrei fordulnak szembe velünk, ezért van, hogy megvetnek minket a tizenöt éves lányok vetnek meg minket.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp