120 éve született a zsidómentő svájci diplomata

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Százhúsz éve, 1895. március 30-án született Carl Lutz svájci diplomata, a második világháború idején budapesti konzul, aki a vészkorszak alatt több tízezer magyar zsidót mentett meg a deportálástól. Lutz az osztrák határhoz közeli Walzenhausenben született, ahol apja egy kőfejtő tulajdonosa volt. A vallásos, metodista nevelést kapott fiatalember neveltetése folytán a zsidókat eleinte nem szívelte, ám 1935-ben Palesztinába helyezték alkonzulnak, és az arabok rendezte pogromok felébresztették benne az együttérzést. Munkája a II. világháború kitörése után vált mozgalmasabbá: ő szervezte meg a német diplomaták kijuttatását az immár ellenséges brit mandátumterületről, e munkája révén később Budapesten is élvezte a németek rokonszenvét.

Carl Lutz
Carl Lutz

Lutzot 1942 január 2-án helyezték Budapestre, amikor már Svájc látta el a Magyarországgal hadban álló 14 ország, köztük Nagy-Britannia képviseletét. Lutz a Zsidó Ügynökséggel és a magyar cionistákkal együttműködve, a palesztinai brit hatóságok által korlátozott számban kibocsátott beutazási engedélyekkel mintegy tízezer zsidó gyermeket juttatott ki Románián, Bulgárián és Törökországon át Palesztinába. A Palesztina Hivatalt Magyarország német megszállása után bezáratták, vezetőjét, Krausz Miklóst munkaszolgálatra hurcolták.

Lutz ezután a betiltott Palesztina Hivatal védleveleit használta fel, miután Veesenmayer német nagykövet is hozzájárult 7-8000 zsidó kiengedéséhez. A megállapodást szándékosan félreértelmezve nyolcezer családnak állított ki védleveleket és védútleveleket, amelyek azt igazolták, hogy birtokosuk rajta van a listán. A kollektív útlevelek kiadásához nagyobb hivatal kellett, így a cionista fiatalok megszerezték Weiss Artúr üvegkereskedő Üvegház nevű raktár- és bemutatótermét a Vadász utcában, ez lett a svájci nagykövetség idegen érdekek képviseletének kivándorlási osztálya. Itt működött az illegális cionista mozgalom is, amely segített összeállítani a listákat és kiadni a kollektív útleveleket.

zsidók a Sváci Nagykövetség előtt
zsidók a Sváci Nagykövetség előtt

A svájci kivándorlási osztály a budapesti zsidók menedékháza is lett, először nyolcszázan költöztek be, decemberben már kétezer ember zsúfolódott össze ott pincében, padláson. Tízezerszámra állították ki a védleveleket, amelyeket hamisították is. “Védett házakat” hozott létre, ezekből alakult ki a nemzetközi gettó, ahol összeköltöztették a családokat és hatalmas volt a zsúfoltság, de sok életet mentettek meg.

A szovjet hatóságok 1945 tavaszán két svájci diplomatát elhurcoltak, Lutzot pedig kiutasították. Svájcban azonban nem hősként fogadták, tevékenységét eltitkolták, úgymond hiányos költségigazolásaiért és hatáskörének túllépéséért (azaz a kollektív útlevelek kiadásáért) megrovásban részesítették. Az idegösszeomlást szenvedett Lutz odahaza csak 1958-ban kapta meg a neki kijáró elismerést. Izrael nem feledkezett meg róla: Haifában utcát neveztek el róla, a Jad Vasem 1964-ben első svájciként adományozta neki a zsidók életét mentőknek járó világ igaza kitüntetést.

Életéről film is készült, 1991-ben az egykori budapesti gettó bejáratánál emlékművet emeltek a tiszteletére, az újpesti alsó rakpart egy szakasza az ő nevét viseli, a Vadász utca 29. szám alatti Üvegházban a Carl Lutz alapítvány emlékszobát nyitott.

Carl Lutz Budapesten, 1945
Carl Lutz Budapesten, 1945
Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp