És készítsetek….

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A Szentély tárgyainak felidézése pozitív gondolatokat ébreszthetett eleinkben, ezért a zsidó művészet történetében számos helyen találkozunk a Szentély tárgyainak szinte leltárszerű ábrázolásával. A budapesti Zsidó Múzeum „Szentélyleltára” egy 18. századi tóradíszen, egy rimonpáron található. Most szombaton a zsinagógákban a világon mindenütt Trumá hetiszakaszát olvassák, azaz mindenhol felidézik az ókori jeruzsálemi Szentély berendezési tárgyait, és a Tóra nagyon részletes leírása alapján talán sokan el is képzelik, hogyan is nézhettek ki az aranyból, ezüstből, rézből, bíborból készített tárgyak. Ezeket, vagy pontos másukat a Szentély pusztulása óta tilos elkészíteni, de mivel már a Szentély tárgyainak felidézése is pozitív gondolatokat ébreszthetett eleinkben, ezért a zsidó művészet történetében számos helyen találkozunk a Szentély tárgyainak szinte leltárszerű ábrázolásaival. A budapesti Zsidó Múzeum „Szentélyleltára” egy 18. századi tóradíszen, egy rimonpáron található.

A gazdagon díszített, barokk rimonok teste hatosztású, kétemeletes, kupolás tornyot ábrázol. Az emeleteken baldachinos fülkékben héber magyarázó feliratokkal ellátott aprócska öntött tárgyak vannak, melyek a jeruzsálemi Szentély berendezési tárgyaira utalnak. Az első emeleten a Szentély felszereléseit – a nagy arany menórát, a füstölő oltárt, a szent kenyerek asztalát, a rézmedencét, a kőtáblákat tartalmazó, arany fedelű frigyládát és egy olajos korsót – láthatjuk. A második emeleten a Szentélyben szolgálatot teljesítő főpapok ruházatának kellékei: a tizenkét törzs szimbolikus köveivel díszített főpapi mellvért, az efód, az arany fejdísz, a nadrág, a köntös, a főpapi öv és a füstölő látható. A fülkék előtt kis erkélyek, a fülkéket elválasztó éleken pedig gazdagon díszített, áttört ornamensek vannak.

Mindkét rimonon hosszú láncon váltakozva három gránátalma és három csengettyű lóg, melyek a felöltöztetett tóratekercs mozgatásakor ünnepélyes csilingelést biztosítanak. A csengettyűk között gránátalma és szőlőfürt alakú díszek váltakoznak a Tóra és Izrael népének szimbólumaiként.

A közel 70 cm (!) magas tóradísz egy gazdag itáliai közösség birtokában lehetett. A huszadik század elején Lajta Béla műépítész keleti útja során megvásárolta, majd 1910-ben az akkor frissen alapított budapesti Zsidó Múzeumnak ajándékozta.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp