Zoli bohóc nagy élete

Tudjuk-e, ki volt Hirsch Zoltán? Ma már talán tudjuk, mert élete legenda lett, de akkoriban csak úgy ismerték őt szerte Magyarországon, sőt, szerte a világon, hogy Zoli. Zoli bohóc, a törpenövésű mulattató.

A kis ember nagy élete. Ez a címe annak az önéletrajzi könyvnek, amelyet Hirsch Zoltán írt, és amely 1942-ben jelent meg. De tudjuk-e, ki volt Hirsch Zoltán? Ma már talán tudjuk, mert élete legenda lett, de akkoriban csak úgy ismerték őt szerte Magyarországon, sőt, szerte a világon, hogy Zoli. Zoli bohóc. Zoli bohóc, a törpenövésű mulattató.

Aki 1885 februárjában látta meg a napvilágot egy szegény, nagycsaládos zsidó kereskedő harmadik gyermekeként, aki angolkóros lett, és hiába a sok kezelés: törpenövésű maradt egész életében. Édesapja bádogosnak szánta, de a cirkusz világa beszippantotta, bohóc lett, igencsak közkedvelt mégpedig, a két világháború között népszerűbb volt mifelénk, mint akármelyik színészsztár. Kosztolányi és Karinthy is barátságába fogadta, fellépéseiről rendszeresen tudósítottak a lapok, arisztokraták hívták az általuk rendezett estélyekre.

Zoli kedves volt, közvetlen, és ezredszer is elmondta az érdeklődőknek, hogy száztíz centi magas, negyvennégy kiló, harmincnégyes cipőt visel, hatos kesztyűt, kizárólag a magas nőket szereti, és ha egy csoda folytán megnőhetne, annak egyáltalán nem örülne. – Miből élnék akkor? Húsz éve játszom. Az egész világon ismernek – válaszolta ilyenkor mosolyogva. Bejárta Németországot, eljutott Szentpétervárra, Olaszországba, Angliába, Franciaországba, Észak-Afrikába és Dél-Amerikába, de mindig hazahúzta a szíve és a honvágy.

Miként 1941-ben is, amikor úgy gondolta, neki a háborús Európában való utazgatásnál fontosabb, hogy itthon legyen, a Fényes cirkuszban. Amikor a zsidótörvények miatt már nem léphetett fel sehol, 1942-ben saját kiadásában jelentette meg, és saját maga árulta az utcán önéletrajzát, hogy kevéske bevételhez jusson. A német megszállás után tiltott könyvárusítás és a szabványosnál kisebb zsidó csillag viselése miatt letartóztatták.

– Azt hittem, törpének kisebb csillag is elég! – mentegetőzött, de mert az akkori események messze a humor területén kívül estek, hiába. 1944-ben Auschwitzban lelte halálát. Február 5-én, születésének 130. évfordulóján Hirsch Zoltánról, Zoli bohócról tartottak megemlékezést az Artistaképző Szakközépiskolában. Az ünnepségen a Mutatványos című versszínházi előadásból adtak elő részleteket, és levetítették Kis ember nagy élete című kisjátékfilmet is, amelyet Gárdos Péter készített 1983-ban Zoli bohóc önéletrajzi könyve alapján.

A teljes cikk itt olvasható.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp