55 ezer éves koponya bizonyítja, Afrikából származunk

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Ötvenötezer éves ősi emberi koponyát találtak Izraelben, amely megerősíti a modern ember afrikai kirajzásának elméletét. Korábban ezt nem támasztották alá emberi maradványok, ebből az időből származó, Afrikán kívüli modern emberi csontok. Az értékes csontdarab a modern ember legősibb Afrikán kívül talált maradványa. A tudományos kormeghatározás szerint 50-60 ezer éves koponyát Észak–Izraelben egy Manot nevű falu melletti barlangban 2008-ban találták még, amelyet egy földrengés mintegy tizenhárom ezer éve betemetett.

A lelet elsősorban azért fontos, mert fényt deríthet az Afrikát körülbelül hatvanezer évvel ezelőtt elhagyó modern ember és a később kipusztult, egy korábbi kirajzás idején Európába került neandervölgyi ember találkozására.

55 ezer éves koponya az izraeli Manot mellől
55 ezer éves koponya az izraeli Manot mellől

A lelet megerősíti azt a feltételezést, hogy a mai ember elődje mintegy hatvanöt ezer évvel ezelőtt indult útnak Afrikából a különböző kontinensek felé, és a Közel-Keleten találkozott és keveredett a neandervölgyiekkel. Ezért az Afrikán kívül élő mai ember génállományának mintegy két százaléka neandervölgyi eredetre utal.

A kutatást a Ben Gurion Egyetemen, a Tel-Avivi Egyetemen és az Izraeli Régészeti Hatóságnál dolgozó tudósok végezték, eredményeiket közösen publikálták a Nature folyóiratban.

Noha abban a korban már folytattak temetkezést az emberek, a csont nem volt a föld alá rejtve, feltételezéseik szerint egy vadállat hurcolhatta be a barlangba, ahol számos más állati és emberi eredetű csontot is találtak.

A tudomány jelenlegi, genetikai bizonyítékokkal is alátámasztott állása szerint a modern ember szülőhelye Kelet-Afrikában volt kétszázezer évvel ezelőtt. Onnan több hullámban vándoroltak ki csoportosan az első emberek, a különböző kontinenseken letelepedő jelenlegi modern ember azonban az utolsó, körülbelül hatvanöt ezer évvel ezelőtti hullám gyermeke.

Az észak-izraeli koponya megtalálása előtt ezt az elméletet nem támasztották alá emberi maradványok, ebből az időből származó, Afrikán kívüli modern emberi csontok.

Izraelben már találtak ebből a korból származó maradványokat pl. a Kármel-hegy egyik barlangjában, de az neandervölgyi eredetű volt. A két helyen megtalált kétféle lelet egyben bizonyítja a két ősi emberfaj egy időben, egymás közelében élését, keveredésük lehetőségét is.

A tudósok arra nem tudnak választ adni, hogy a csont férfitől vagy nőtől származik-e, de abban bizonyosak, hogy az illető fiatal volt, noha nem gyermek. Úgy vélik, hogy a koponya egy “összekötő láncszemet” jelent, mert genetikai jellegzetességei tükrözik mind az afrikai modern ember, mind a később Európában elterjedt ember vonásaitól.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp