Így lett a hanukából zsidó karácsony

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A hanuka sokáig egyáltalán nem volt kiemelkedően fontos esemény, a 19. század végétől azonban fokozatosan az amerikai zsidóság legnépszerűbb ünnepévé nőtte ki magát. Ehhez pedig a karácsony és az amerikai fogyasztói kultúra hathatós együttműködésére volt szükség.

Néhány nappal ezelőtt egy ismerősöm azzal a kérdéssel keresett meg, hogy mit szokás hanukakor ajándékozni, ugyanis az egyik barátja úgymond benősült, és nem tudja mit illik ilyenkor adni a család zsidó részének. Ajándékot? Hanukára? Nem, nálunk nincs ilyen szokás, maximum a gyerekeknek dugdosnak oda a nagypapák egy kis csokit vagy aprópénzt, de a felnőttek nem igazán ajándékozzák meg egymást, mint karácsonykor – válaszoltam. A kérdés ennek ellenére egyáltalán nem alaptalan, a hanuka elkarácsonyosodása ugyanis egy igenis létező jelenség, amelynek egyik velejáró következménye, hogy a hanuka mára a legismertebb zsidó ünnep lett a világon.

Pedig ez nem volt mindig így, a hanuka egészen a 19. század végéig egyáltalán nem számított a jelentősebb zsidó ünnepek közé, azok mindig is a tavaszi peszách és az őszi ünnepek, a ros hásáná, jom kipur és a szukot voltak. A hanuka nyolc napjából amúgy egyik sem pihenőnap (a beleeső szombatot leszámítva), amikor is magára az ünnepre kellene fókuszálni, úgy mint a szintén nyolc napos pészach vagy szukot esetében. „Néhány évszázaddal ezelőttről nincs semmiféle feljegyzés arról, hogy Amerikában a zsidók ünnepelték volna a hanukát” – mondja Dianne Ashton, a Rowan Egyetem történelem professzora az NPR-nak. Persze ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem ünnepelték a hanukát, csak éppen nem volt annyira fontos esemény, hogy beszámoljanak róla.

Aztán 1880 és 1920 között több mint kétmillió kelet-európai zsidó emigrált ez Egyesült Államokba, sokan közülük olyan zárt zsidó közösségekből érkeztek, ahol nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget a hanuka megünneplésének. Az új hazájukban a középosztály felé törekvő zsidók gyorsan adoptálták az amerikai szokásokat: a hálaadást, július negyedikét és az amerikai, szekularizált karácsonyt. Bár ez utóbbi még mindig túlságosan keresztény ünnep volt a számukra, így aztán pont kapóra jött az ugyanarra az időszakra eső hanuka. Az Amerikában letelepedett zsidók tehát elkezdték elkarácsonyosítani a hanukát: feldíszítették az otthonaikat, különböző dalokat énekeltek, majd később a hanukia is kikerült a főterekre a karácsonyfák mellé. És persze ajándékokat adtak egymásnak.

Dianne Ashton szerint a hanukai ajándékozás hagyománya Cincinnatiben kezdődött valamikor a 19. század második felében, amikor is egy helyi rabbi úgy próbálta a zsinagógába csalogatni a gyerekeket, hogy hanukakor ajándékokat adott nekik. Az országos lapok pedig felkapták a sztorit, és ezáltal kezdett elterjedni, hogy hanukakor a zsidó gyerekek ajándékot kapnak. Ennek ellenére, többek szerint is a karácsony hatása a hanukára kézenfekvőbbnek tűnik. Nem véletlen, hogy a present (ajándék) az első angol szavak között volt, amelyek jiddis nyelvű lapokban szerepeltek, a Forverts (mai nevén Jewish Daily Forward) magazinban például már 1906-tól kezdve megjelentek a hanukai ajándékokat reklámozó hirdetések. Akkoriban kezdett kibontakozni ugyanis a szinte már pazarlónak mondható amerikai fogyasztói kultúra, az áruházak tulajdonosai pedig jó üzletet láttak a hanukában.

A második világháború után már a hanuka volt az első számú ünnep az amerikai zsidók körében. Egy, az ’50-es évek elején, Chicago egyik külvárosában készült felmérés szerint például a hanukai gyertyák meggyújtása volt a legnépszerűbb micva, megelőzve a széder este vagy éppen a szombat megtartását. Az ünnep akkori népszerűségét azonban már nem csak a karácsonnyal való kapcsolódásának köszönhette, de a vallási intolerancia elleni üzenete is sokat számított a liberális Amerikában, a polgárjogi mozgalom korában. Az ’50-es évek végére a hanuka ünnepi tartozékai is szépen kibővültek, volt már hanukai papírdekoráció, üdvözlőlapok, szalvéták, csomagolópapírok, szalagok, csokoládék, játékok és fonográf lemezek. Már a szülők is megmutathatták a gyerekeknek, hogy a hanuka nem a szegény ember karácsonya, hanem egy annál sokkal jobb ünnep, amely nyolc napon át tartó ajándékozást jelent.

A hanuka azóta is tartja magát a zsidó ünnepi toplisták élén az Egyesült Államokban, már a bevásárlóközpontokban is megjelentek a hanukiák, a zsidó családok pedig hanukafát állítanak otthon, ami tulajdonképpen egy karácsonyfa, csak éppen zsidó szimbólumokkal díszítik fel. Az üzletekben minden évben újabb és újabb, kimondottan a hanuka alkalmából piacra dobott termékek jelennek meg. Az idei sláger például a kilencágú menórafa és egy zsidó férfit ábrázoló bábú, amelyik a karácsonyi manók mintájára született. De bő a választék a hanukamintás pulóverekből és a hanukai mézeskalács házikókból is. Talán már csak a hanukai rénszarvasok hiányoznak, de valószínűleg ezzel nem lesz komoly probléma, a rénszarvas legalábbis kóser állat, tehát rajtuk aztán nem fog múlni. (Rudolf, a piros orrú rénszarvas amúgy is egy zsidó reklámszakember, bizonyos Robert L. May találmánya.)

Az újdonsült amerikai szokások viszont szép lassan átterjednek más kontinensek zsidó közösségeihez is. Ha nem is abban a sajátos, giccses formában, de a hanuka kiemelt ünneppé alakulását és a zsidó karácsony kifejezés elterjedését már mindenképpen az amerikai hanuka hatásának köszönhetjük. Sőt, valószínűleg Izraelben sem lenne a hanuka annyira népszerű ünnep, ha az Egyesült Államokban nem csináltak volna ilyen nagy ügyet belőle.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp