Magyar zsidó tudósoknak állít emléket a Közlekedési Múzeum kiállítása

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A Közlekedési Múzeum Sorsok és találmányok című kiállítása azoknak a feltalálóknak, alkotóknak a tárgyait, kísérleti eszközeit és a hozzájuk kapcsolódó dokumentumokat mutatja be, akik bár sokat tettek Magyarország iparáért és tudományos felemelkedéséért, származásuk miatt mégis munkaszolgálatra kerültek, vagy a gettóban, a Duna partján, esetleg koncentrációs táborokban haltak meg.

A kiállításon egyebek mellett az első magyar számítógépet, a Richter és a Chinoin gyógyszergyárak termékeit, a Weiss gyár egy motorkerékpárját, a golyóstollat és sok más olyan tárgyat is megismerhet a közönség, amelynek alkotója hozzájárult Magyarország műszaki kultúrájához. Digitálisan olvasható például Kozma László „pepitafedeles füzete” is, amelyben a mauthauseni és günskircheni lágerekben telefonközpontterveket vázolt fel, hogy szellemi és testi épségét megőrizze.

Az első magyar elektromechanikus számítógép, Kozma László tervezése (1958)
Az első magyar elektromechanikus számítógép, Kozma László tervezése (1958)

A kiállítás részletesen bemutatja Arany Dániel matematikus, Aschner Lipót, a Tungsram gyár vezérigazgatója, Bíró László József, a golyóstoll megalkotója, Bródy Imre, a kripton töltésű izzólámpa feltalálója, Goldberger Leó textilgyáros, Heller László, a Heller-Forgó hűtőtorony társfeltalálója, Hiller József, a magyar alumíniumipar úttörője, Kozma László, az első magyar számítógép megépítője, Richter Gedeon, a Richter gyógyszergyár megalapítója, Selényi Pál kísérleti fizikus, Szily Pál orvos-kutató, Wolf Emil, a Chinoin alapítója és a Weiss család tagjainak életét.

A Weiss-gyár egyik első gőzgépe
A Weiss-gyár egyik első gőzgépe

A tárlat emlékeztetni kívánja a közönséget arra is, hogy a kutatások szerint az iparban dolgozó 140 000 zsidónak a 95 százaléka kisiparos volt, illetve munkás és tanonc, az ő munkájuk szintén kiemelt jelentőségű volt az ország ipara számára.

A bemutatott alkotók életútjáról a jövőben konferenciát is rendeznek a Közlekedési Múzeumban, valamint egy tanulmánykötet is megjelenik, amely a kiállítás katalógusát is tartalmazza.

A tárlat március 1-jéig látogatható.

Forrás: MTI

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp