Dávid és Salamon létezésére találhattak bizonyítékokat

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Egyelőre semmiféle konkrét bizonyítékunk nincs rá, hogy Dávid és Salamon nem csupán bibliai alakok, hanem történelmi személyek voltak. Egy új, Dél-Izraeli ásatás azonban rávilágíthat arra, hogy talán mégis létezhetett a bibliaihoz hasonló királyság az i. e. 10. század környékén a mai Izrael területén.

A Mississippi Állami Egyetem kutatói hat olyan agyagpecsétet találtak, amelyekkel hivatalos leveleket zárhattak le, valahogy úgy, ahogy később a viaszpecséteket is használták. Ez azt mutatja, hogy a területen az i. e. 10. század környékén valóban létezett valamiféle kormányzás – akár ahhoz hasonló, amit a Biblia Dávid és Salamon király uralkodása alatt leír.

Az egyik feltárt pecsétnyomó
Az egyik feltárt pecsétnyomó

Dávid és Salamon mindketten zsidó királyok voltak, akik a hagyomány szerint az i. e. 10. században éltek és uralkodtak Izraelben. Dávid volt az ország második, Salamon a harmadik, és egyben legismertebb uralkodója. Dávid a héber szövegek szerint elhódította Izrael területét az őslakosoktól, a jebuzitáktól. Legyőzte Góliátot, és úgy tartják, az ő vérvonalából származik a Messiás is.

Salamon, Dávid fiának uralkodása alatt béke honolt Izraelben. Ő építtette az első templomot Jeruzsálemben, hajóflottát állított fel a Vörös-tengeren, és súlyos adókat vetett ki az országra. Ezek az adókötelezettségek erős ellenállást váltottak ki a népből, halála után az ország szinte azonnal két részre, Izraelre és Júdeára szakadt.

Az ásatások egy Khirbet Summeily nevű helyen zajlanak, amely Dél-Izraelben, a Gázai övezettől keletre található. „Az előzetes kutatásaink alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a területen létezett valamiféle politikai aktivitás és volt egy elit réteg, ami azt sugallja, hogy egyfajta állam már kialakulóban, a korai fázisában lehetett” – írta Jimmy Hardin, a kutatás vezetője a Near Eastern Archaeology tudományos folyóiratban megjelent tanulmányában. “Biztosak vagyunk benne, hogy ezek a bullák a vaskor IIA időszakával, vagyis az i. e. 10. századdal hozhatók összefüggésbe, alátámasztva Dávid és Salamon király létezését, ahogyan az a héber írásokban is fellelhető.”

Az ásatás helyszíne
Az ásatás helyszíne

Ez a hat pecsét az első ilyen jellegű lelet az i. e. 10. századból, ezért számít nagyon különlegesnek a felfedezés. A bullák jelentős segítséget nyújthatnak annak a régi vitának az eldöntésében, miszerint léteztek-e már a vaskorban államok és kormányzatok. Az a terület, ahol az ásatásokat folytatták, valahol a Júdea és Filisztea között helyezkedett el. Erről a környékről korábban úgy hitték, hogy lakói a vaskorban kezdetleges mezőgazdasággal foglalkoztak.

A pecsétek és további régészeti leletek azonban arra engednek következtetni, hogy valamiféle politikai rendszer már a vaskorban is megjelent errefelé – sőt, az elmúlt évek ásatásai kimutatták, hogy kifejezetten kevés mezőgazdasági munkát végeztek a környéken, sokkal inkább állattartással foglalkoztak. A kutatások elsősorban ezt fogják vizsgálni, – az első feladat, hogy megállapítsák, pontosan mit is csináltak az emberek Khirbet Summeily-ben az i. e. 10. században.

Forrás: origo.hu

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp