Kallódó tóravértek magyaros motívumokkal

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Magyaros motívumokkal is díszítettek a zsidók tóravérteket. A holokauszt során más kegytárgyakkal együtt ezeket is elkobozták tulajdonosaiktól. A képen látható tóravértet Komáromból lopták el a nácik, végül a Yeshiva University Múzeumba került, és a mai napig nem sikerült visszaszerezni. 

Néhány zsinagógai szertartáson nem csak egy, hanem kettő vagy három tóratekercsből olvasnak fel: mindegyikből mást. A tekercshez nem jár könyvjelző, hanem onnan kezdik olvasni, ahova tekercselték a tórát – ezért a tekercseket már a szertartás előtt előkészítik, és a megfelelő helyre tekerik. A bökkenő csak az, hogy kívülről, a feltekert pergamenről nem látszik, hogy melyikkel kell kezdeni, ezért valamilyen módon jelölni kell a tekercseken, hogy hányadikként olvasnak majd belőlük.

Fried Kálmán komáromi tóravértje, Yeshiva University Múzeum
Fried Kálmán komáromi tóravértje, Yeshiva University Múzeum

Kissé leegyszerűsítve ez a probléma vezetett a díszes tóravértek kialakulásához: a díszes ötvöstárgyak cserélgethető kis táblái eredetileg arra szolgáltak, hogy a tekercs sorrendjét, az aktuális ünnep vagy tórai hetiszakasz nevét megjelenítsék.

Az első tóravértek a 16. századból maradtak ránk (korábbról említés sem történik hasonló tárgyra) – majd a huszadik századra már minden közösségnek volt néhány. Általában nemesfémből készültek, így praktikus hasznukon és szellemi jelentőségükön túl a közösségek gazdasági javai között is előkelő helyen szerepeltek.

A holokauszt során a zsidó közösségek gazdasági kifosztásának részeként ezeket a tóraszekrényekben őrzött szertartási tárgyakat is elrabolták, majd jelentős részét a Harmadik Birodalom területére szállították.

A felszabadító amerikai csapatok Offenbachban és Wiesbadenben hatalmas raktárakban megtalálták a tárgyakat, és kezelésükre 1947-ben létrehozták a Jewish Cultural Reconstruction (JCR) nevű szervezetet. A JCR az örökös nélkül maradt könyveket, tóratekercseket és szertartási tárgyakat múzeumokban és zsidó közösségeknél helyezte letétbe addig, amíg a tárgyak jogos örököseit felkutatják.

A képen látható magyaros népies motívumokkal díszített tóravértet Fried Kálmán (1825-1914), a komáromi Menház alapítója adományozta 1909-ben a menházat fenntartó Gmilut Haszadim Egyletnek. 1944-ben ezt a tóravértet is elkobozták a hatóságok, majd a wiesbadeni raktár és a JCR elosztóhelye után 1977-ben került jelenlegi őrzési helyére, a Yeshiva University Múzeumba. A komáromi közösség megpróbálta visszakérni, de egyelőre nem jártak sikerrel.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp