Rátalált családjára az egykori A7733. számú auschwitzi fogoly

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Menachem Bodner, Mengele ikrekkel végzett kísérleteinek egyik túlélője, kisfiú volt, amikor egész családját elvesztette. Egy kitartó családfakutatónak köszönhetően Kaliforniában rábukkant elsőfokú unokatestvéreire, és kiderült, Menachem igazi neve Gottesman Éliás volt, és Magyarországról, a kárpátaljai Munkácsról származott a családja. Bár ikertestvérét még nem lelte meg, az egykori A7733. számú auschwitzi fogoly útja során már családra talált.

Az „A7734 – Keresem ikertestvéremet, Jenőt (Jollit), Auschwitz és Mengele túlélőjét” című Facebook-oldalon, amely 2013 áprilisában indult, megismerhetjük az Izraelben élő Menachem Bodner személyes történetét. Bodnerét, akinek sikerült túlélnie a Holokausztot, noha még nem volt négy éves, amikor ikerbátyjával együtt a táborba vitték.

A háború végén, még Auschwitzban örökbe fogadta két túlélő, akik saját vezetéknevüket adták neki. Egész élete során úgy érezte, hogy ikertestvére is túlélte, de 68 éven át semmit sem tudott arról, mi történt a családdal.

Menachem Bodner és Ayana KimRon
Menachem Bodner és Ayana KimRon

Egy szorgalmas családfakutató, Avana KimRon egy alkalommal rábukkant egy üzenetre, amelyet Bodner egy családi múlttal foglalkozó internetes fórumra írt. Mivel érzékenyen és nagy szakértelemmel közelített a dologhoz, sikerült megnyernie Bodner bizalmát, majd a karján lévő szám és a különféle náci dokumentumokat tartalmazó irattárak adatai alapján végül felkutatta valódi nevét és születési helyét.

Menachem igazi neve Gottesman Éliás volt, míg Auschwitzban eltűnt bátyjáé Gottesman Jenő. Magyarországon, a kárpátaljai Munkácson születtek.

A fentiek ismeretében KimRon megtalálta Menachem rokonait Izraelben, akik aztán segítettek neki megtudni, mi történt az anyával, Rózával, aki túlélte a flossenbürgi munkatáborból indított halálmenetet, és a háború után hazatért szülővárosába, ahol 1946-ban antiszemita zavargások során megölték. Sok kérdés azonban megoldatlan maradt. Lassan-lassan, földrészeken átívelő munkával KimRon összeszedte a hiányzó darabkákat is.

Segít az amerikai vállalat

Miután közzétett egy publikációt a témáról, KimRon sok információt kapott e-mailben, de ezek nem vezettek áttöréshez. Mivel nem volt komolyabb támpontja, elkezdett az anyával, Rózával foglalkozni.

Tavaly májusban KimRon e-mailt kapott a 23andMe nevű cégtől, amely a világ három vezető DNS-bankjának egyike. „Azt mondták, ha Menachem DNS-mintát ad, és a cégük adatbázisában megtalálják annak megfelelőjét, akkor talán segíthetnek a rokonok felkutatásában. A fordulat október 17-én következett be. Az értesítés tárgyában az állt: Új rokont találtunk Önnek.

„Név nélküli profil volt, de a rendszer első unokatestvérként azonosította, és a cég tájékoztatása szerint ‘egyértelmű az azonosság’

A névtelen profiloldal nagyon kevés információt tartalmazott, de ahhoz eleget, hogy KimRon nekiállhasson a kutatásnak.

„Újra és újra átnéztem a profilt. Láttam, hogy három ország szerepel – az Egyesült Államok, Szlovákia és Ukrajna – és két családnév, Berger és Burstein. És azt is láttam, hogy a DNS-csoport az anyától származik. Rendkívül látványos egyezés volt. Feltételezésem szerint a Berger az anya leánykori neve lehetett. Az, hogy Szlovákia és Ukrajna az Egyesült Államokkal együtt szerepelt, elég volt ahhoz, hogy arra következtessek: talán megvan az anya testvéréhez, Maryhez vezető szál.”

„Miután kizártam mindazokat a Bergereket, akik nem Magyarországon születtek, két Berger-Burstein házaspár maradt fönt a rostán. És akkor szinte az arcomba kiáltott az oldalról az eredmény: Mary Burstein, született Berger. Visszafojtott lélegzettel nyitottam meg a dokumentumot.

Kiderült, hogy Mary a Kárpátalja egyik kis falucskájában született, amely akkor Magyarországhoz tartozott, ma Ukrajna területén található. Ebben a faluban született Menachem anyja, Róza. Mary apját pedig ugyanúgy hívták, mint Menachem nagyapját. Semmi kétség: Mary nem más, mint Róza nővére. Megtaláltam, akit kerestem.”

A nagynéni és férje fotója Gottesman Róza és Ignác
A nagynéni és férje fotója Gottesman Róza és Ignác

A családfakutatók számára az adatbázisok valóságos kincsesbányák. A kutatónak mindössze azt kell tudnia, miként ásson a mélyükre, hogy megtalálja a szükséges információt. Miután felkutatta Maryt, KimRon megtalálta az interneten sírjának helyét, sőt, még egy, a sírkőről készült fotót is, „amelyen az angol Mary Burstein név mellett ott állt jiddis neve is”.

Az emlék arcot ölt

Marynek három lánya született, mindhárman ma is az Egyesült Államokban élnek. Az adatbázisból kiderült személyazonosságuk, születési helyük és hogy hová költöztek, amikor Mary megözvegyült.

KimRon még nem értesítette Menachemet az áttörésről, mert félt, hogy csalódást okoz neki, ha mégis tévedésnek bizonyul a dolog. „Ittam egy kis vizet és mély lélegzetet vettem, hogy megnyugodjam, és át tudjam gondolni, szóljak-e Menachemnek. Úgy döntöttem, még várok.”

A kutató csak akkor könnyebbült meg, miután választ kapott a névtelen profilról, Mary egyik lányától Kaliforniából. „Egész családunk elpusztult a Holokausztban” – írta az asszony. „Nem az egész” – válaszolta KimRon. „Van egy rokonuk Izraelben.”

KimRon tájékoztatta Menachemet a drámai eseményekről. Menachem nagyon izgatott lett. „Ez a legizgalmasabb felfedezés életemben. A DNS nem hagy kétséget” – mondta.

Bodner és elveszett ikertestvére, Jenő
Bodner és elveszett ikertestvére, Jenő

Az unokatestvér elmondta: sosem gondolta, hogy vannak rokonai, akik túlélték a Holokausztot. A DNS-mintát korábban orvosi okok miatt szolgáltatta. Régen, mondta, sokat hallott Róza néniről, Menachem anyjáról, aki az ő édesanyjának kedvenc húga volt. Elmesélte, hogy lányát, Mary unokáját Rózáról nevezte el.

Kiderült, hogy Mary 1920-ban vándorolt ki az Egyesült Államokba, és a testvérek a II. világháború elején elvesztették egymással a kapcsolatot. Lányainak elmondta, hogy amikor Rózának írt levelei sorra visszajöttek, tudta, nagy baj van.

Menachem nem emlékezett szülei arcára. Homályos emlékei egy háromévesé voltak, aki egyedül maradt a világban – mindössze fel-felbukkanó képek a Gestapo által kiürített egykori házról.

„Van fényképe Rózáról?” – kérdezte KimRon az unokatestvért, aki erre e-mailben küldött egy fotót Gottesman Ignácról és Rózáról, Menachem szüleiről.

A szülők, akik két héttel ezelőttig arctalanok voltak Menachem meggyötört emlékezetében, most hirtelen rápillantanak a fényképezőgép lencséjén át. A hosszú idő alatt, míg rokonait kereste, az volt a legizgalmasabb pillanat, amikor Menachem megkapta szülei képét. Anyja szőke haján kívül semmire sem emlékezett; Auschwitz mindent kitörölt emlékezetéből.

Mi történt Jenővel?

Nemrég Menachem Bodner életében először videobeszélgetést folytatott Amerikában élő rokonaival KimRon otthonában, az izraeli Hod Hasaron településen. Két és fél izgalmas órán át ő és KimRon Mary három lányával, az ő gyermekeikkel és unokáikkal beszélgettek.

A nővérek mindent elmeséltek Menachemnek, amit édesanyjáról tudtak. Elmondták, hogy varró- és hímzőnő volt, és hogy túlélte a háborút, de később megölték a zavargók.

„A testvérek nagyon együttérzően viselkedtek, féltek, hogy fájdalmat okoznak Menachemnek” – mondja KimRon. „Semmit sem kérdeztek a Holokausztról. Arról érdeklődtek, mivel foglalkozik Izraelben, és a családjáról.

A vége felé megbeszélték, hogy találkoznak az Egyesült Államokban, és a tágabb család is megismeri majd egymást. A videobeszélgetés végére Bodner ragyogott. Az elmúlt másfél év érzelmi hullámzása során nem ez volt az egyetlen boldog pillanat, melyet KimRonnak köszönhetett.

Már csak az a kérdés, mi történhetett ikertestvérével, Jenővel. A kaliforniai rokonok megígérték, hogy mindent megtesznek ott Amerikában, ami tőlük telik, hogy a rejtély megoldódjék.

KimRon és Bodner bizakodva tekintenek a jövőbe; úgy érzik, újabb lépést tettek afelé, hogy megtalálják az elveszett testvért.

Addig is Menachem abba az egyetlen emlékbe kapaszkodik, amit Jenőről őriz: lehunyt szemmel, mély álomban fekszik ágyukban, melyet megosztottak egymással, míg a Gestapo be nem dörömbölt az ajtón. Ez a kép örökre elméjébe vésődött.

Forrás: ynetnews.com

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp