Lappangó kincsek a Zsidó Múzeumban…

A Barcsay család náznánfalvi birtokán lakott a 18. századi Erdély második legnagyobb zsidó közössége. Zsinagógát fából építettek 1747–ben. A kívülről egyszerű, pajtaszerű zsinagóga belső falain gazdagon festett imaszövegek voltak. Az 1931-ben újramegnyitott Magyar Zsidó Múzeum (erről részletesebben lásd korábbi cikkünket) állandó kiállításán szinte mindent bemutattak, ami a gyűjteményhez tartozott. Az 1984-ben újrarendezett tárlaton már csak csillogó ezüstök és szertartási tárgyak láthatóak – a kevésbé látványos – ámbár gyakran sokkal érdekesebb – darabok azóta raktárak mélyén várják, hogy újra megmutathassák magukat a közönségnek. Ezek közé tartozik a hajdani náznánfalvai fazsinagóga néhány töredékes faldarabja is.

Marosvásárhelyen – más királyi városokhoz hasonlóan – nem telepedhettek le zsidók, ezért a város szomszédságában, a Barcsay család náznánfalvi birtokán lakhattak, s ez lett a 18. századi Erdély második legnagyobb zsidó közössége. Zsinagógát fából építettek 1747–ben. A kívülről egyszerű, pajtaszerű zsinagóga belső falain gazdagon festett imaszövegek voltak. Egy fennmaradt levél tanúsága szerint a Múzeum vezetőinek figyelmét már 1910-ben felhívták az egyedülálló történeti kincsre, de a bürokratikus tétovázás és a közben bekövetkezett országhatár-változások miatt a zsinagóga korhadó darabjai még sokáig nem kerülhettek a gyűjteménybe. Végül 1941-ben, amikor a második bécsi döntésnek köszönhetően Náznánfalva újra Magyarországhoz tartozott, a Múzeumban dolgozó fiatal rabbi, Balázs György ment Náznánfalvára, ahonnan megszerezte a zsinagóga nyolc faldarab-részletét, és rajzokat készített az akkor már félig összedőlt épületről. Útjáról, a közösség és a zsinagóga történetéről 1941-ben a Libanon hasábjain számolt be. Leírása szerint a zsinagóga belső fala világoskék volt, és sötétvörössel keretezett imaszövegek voltak az oldalfalakon. A mennyezetre a hónapok csillagképeit festették. Balázs Györgyöt 1944-ben közösségével együtt deportálták, ahonnan nem tért vissza. Munkásságát jelenleg lánya, Judit kutatja, a múzeum padlásán lévő darabokról készített fényképet is ő készítette 2006-ban.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp