Egyre gyakoribb az emlőrák a 35 év alatti nőknél

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Hazánkban minden 8-9. nőt érint élete során az emlőrák, évente 7500 új megbetegedést regisztrálnak, és több mint 2000 magyar nő veszti életét ebben, az amúgy rendszeres önvizsgálattal és szűrésekkel megelőzhető betegségben. Egyre többször diagnosztizálnak emlőrákot 35 évnél fiatalabbaknál és terhes nőknél is, amelynek a szakemberek szerint főként a kitolódott gyermekvállalás a magyarázata. Október a mellrák elleni küzdelem hónapja volt Magyarországon. Október 27-én a Susan G. Komen alapítvány és az American Jewish JOINT Distribution Committee által támogatott Női Egészségmegőrző Program rendezvényén a szakma legfrissebb információiról értesülhettek a látogatók az Uránia moziban. A délelőtti beszélgetések során arról hallhattak a résztvevők, hogy milyen életmód-változtatással lehet csökkenteni a mellrák kialakulásának kockázatát.

Magas genetikai emlőrák kockázattal az átlag magyar populáció 8%-a él, míg a BRCA mutációt hordozóknál ez a kockázat nagy, 56-87%. Abban az esetben, amikor valakinek több mint egy egyenes-ági rokonánál fordult elő fiatal korban (35-40 év alatt) emlőrák és/vagy petefészekrák, szó lehet genetikai mutációról.

Az életmód szerepét a daganatos megbetegedéseknél, különösen az emlőráknál nem lehet eléggé hangsúlyozni. Sajnos kevés időt tudunk aktív pihenésre, sportolásra szánni, pedig mindezek csökkentik a szervezetünket érő káros stressz hatását, hangzott el a konferencián. Rákos sejtek mindenki szervezetében termelődnek, de az immunrendszerünk ezeket legyőzi. Ugyanakkor a folyamatos stressz, trauma csökkenti a szervezetünk védekezőképességét.

A betegséggel küzdőknek sajnos nem egyenletes a mentálhigiénés segítséghez való hozzáférésük sem – míg bizonyos kórházakban rendelkezésre áll pszichológus, másutt sajnos erre nincs lehetőség.

Az emlőrákkal foglalkozó önsegítő csoportok hatékony segítséget tudnak nyújtani – sorsközösségre alapuló programjaik a tapasztalat-átadástól a testmozgáson, táplálkozáson keresztül a gyógyulás minden szempontját lefedik.

Problémát jelenthet a daganatos betegekkel foglalkozó szakemberek mentálhigiénés egyensúlya is – hiszen a napi szinten számos súlyos beteggel történő konzultáció óriási lelki megerőltetés az ő számukra is. Komoly problémát jelent az orvosaink kiégése, amelynek megakadályozására Magyarországon sajnos kevés jó gyakorlatot találunk.

A délutáni programon arról esett szó, hogyan vélekedik a szakma a kemoterápia szükségességéről. A kemoterápia ugyanis nem minden esetben segíti a gyógyulást illetve nem minden daganatos betegnél kell alkalmazni. A daganat minta genetikai elemzésével sok betegnél előre megjósolható, hogy lesz-e a kemoterápiának segítő hatása.

Egyre többször diagnosztizálnak emlőrákot 35 évnél fiatalabbaknál és terhes nőknél. Az ezzel kapcsolatos előadáson kiderült, hogy főként a kitolódott gyermekvállalás, a késői, idősebb korban történő szülés az egyik fő magyarázata ennek a problémának. Az összes emlőrákos esetek 2%át adják a terhességi emlőrákok.

Sajnos ezek a betegségek nehezen diagnosztizálhatóak és nagyon agresszívek. Míg régebben a terhességi emlőrák diagnózisa egyet jelentett a terhesség megszakítással, ma már a második és harmadik trimeszterben diagnosztizált anyukákat jól tudják kezelni, kemoterápiát is kaphatnak.

A diagnózis azért nehéz, mivel a terhes-gondozás alapvetően a hasi ultrahangra terjed ki, és nem szokták a kismamák mellét megvizsgálni. Érdemes a nőgyógyászt megkérni, hogy az emlő vizsgálata is legyen része a terhes-gondozásnak.

A rendezvényen több mint 160-an vettek részt, és kiderült, hogy a mellrákkal küzdő vagy a betegséget már leküzdött betegek, valamint a potenciálisan veszélyeztetett nők számos helyen kérhetnek segítséget.

Magyarországon régi hagyománya van a betegek önsegítő csoportjának, hazánkban különböző civil szervezetek vagy kórházak gondozásában számos ilyen működik pl. Budapesten, Kecskeméten, Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Szolnokon, Nyíregyházán, Veszprémben, Székesfehérváron, Pécsett, Szombathelyen, Kazincbarcikán, Salgótarjánban. Érdemes a lakóhelyhez legközelebb eső önsegítő csoportot felkeresni – ezeknek létezéséről a kezelő onkológusnak tudnia kell.

Sok helyen a kezelést nyújtó kórház is tud pszichológiai segítséget nyújtani, ha a beteg elfogadja, igényli.

Ugyanakkor nagyon fontos, hogy az egészségesek komolyan vegyék a szűréseken való részvételt, hiszen a korai diagnózis a gyógyulás kulcsa.

Magyarországon az emlőrák diagnózis és gyógyítás ugyan nagyon magas szintű, az információ és a szolgáltatások elérése azonban nem egyenletes, így fontos, hogy a betegek megtalálják azokat a csoportokat, akik segítenek az érdekeik képviseletében és a szükséges életmód-változtatás elkezdésében, hangzott el a konferencián.

Az eseményen sor került a fiatal magyar rákkutatóknak és terapeutáknak szóló Nancy G. Brinker Nagyköveti ösztöndíj átadására is, amelyet idén Dr. Sávolt Ákos, az Országos Onkológiai Intézet Emlő Centrum osztályvezető helyettese kapta meg az Amerikai Nagykövetség vezetőjétől, M. André Goodfriend ideiglenes ügyvivőtől. Az ösztöndíjjal Dr. Sávolt 2014 decemberében részt vesz a San Antoniói Emlőrák Szimpóziumon, ahol a legkurrensebb tudományos információkat tudhatják meg az emlőrák és a rákmegelőző állapotról.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp