Hétköznapi emberek mentettek zsidókat, majd álltak be a nyilasokhoz

A sikertelen 1944. októberi magyar kiugrási kísérlet után hatalomra került nyilasok vérengzéseinek egyik legérdekesebb jellemzője, hogy ezeket a tetteket többségében családjukkal törődő apák, hétköznapi emberek, későbbi kommunisták, sztahanovisták hajtották végre.

Néhány hétre elszabadult a pokol 1944 végén, Budapesten: a hétköznapi emberek a nyilasokhoz csatlakozva kisebb-nagyobb hatalomhoz jutva, akár katonákat, főtiszteket is kivégeztek egy-egy pesti udvaron, ha az akadályozta őket rémtetteik végrehajtásában. Így rendőröket is megöltek, vagy lefegyvereztek. A rendőrök bűne is esetenként az volt, hogy a nyilasok által üldözött zsidók védelmében léptek fel, derült ki az MTA BTK Történettudományi Intézetének (TTI) keddi sajtóbeszélgetésén, amelyet az intézmény munkatársai a hetven évvel ezelőtti kiugrási kísérlet évfordulója előtt egy nappal tartottak a budai Várban.

A terror lélektanához hozzátartozott, hogy a nyilas rémuralmat nem is feltétlenül nyilas ideológiát képviselő emberek teremtették meg – mondta Borhi László a TTI munkatársa és az amerikai Indiana Egyetem vendégprofesszora. Így B. O.-t, aki egyébként zsidókat bújtatott, illetve mentett 1944-ben, a nyilasok egy feljelentés nyomán elfogták, kegyetlenül megverték. A felismerhetetlenségig összevert férfit utóbb azonban megkérdezték, akar-e hozzájuk csatlakozni. Az életéért, családjáért remegő B. O. ekkor beállt a nyilasokhoz, és később ő is részt vett a kegyetlenkedésekben. A közvetlenül a háború után ellene indított első perben még felmentették – az általa mentett zsidó emberek tanúvallomásai is őt támogatták – 1971-ben viszont gyilkosságért és más kegyetlenkedésekért mégis elítélték.

Mindez Borhi László szerint bizonyítja, hogy 1944-ben, a nyilas rémuralom idején egy hétköznapi ember is lehetett a zsidók megmentője, a nyilasok áldozata és nyilas hóhér – egy személyben. Paksa Rudolf, a TTI tudományos segédmunkatársa szerint ez sem igazán meglepő, hiszen a Zimbardo-féle szociálpszichológiai kísérletek a 70-es években igazolták: ha teljesen hétköznapi embereket, kísérletre önként jelentkezőket véletlenszerűen két csoportra, „börtönőrökre” és „rabokra” osztanak, majd tényleg börtönszerű körülményeket teremtenek körülöttük, magukra hagyják őket, akkor két héten belül úgy elszabadul a pokol, olyan kegyetlenkedések történnek, hogy a kísérletet le kell állítani.

1944 végén egy ilyen gigantikus börtönné alakult át Budapest: a szovjet ostromgyűrűbe beszorított nyilasok és németek természetesen a „börtönőrök” voltak ekkor.

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: hvg.hu

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp