Én-szemlélet helyett a te-keresés vezet a “mi” elnyeréséhez

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Jom Kippur a kapcsolatról szól, a szerető kapcsolatról. Az a dilemma, amivel talán a legtöbbet küszködünk egész felnőtt életünkön át: egyfelől az önmegvalósítás, önkibontakoztatás, önbeteljesítés célja, másfelől önzetlenül szerető, önfeláldozó, gondoskodó kapcsolatban élni valaki mással, másokkal. E két cél sokszor összeegyeztethetetlennek tűnik. Kelemen Katalin rabbi dróséja, Jom Kippur 5775

„Ál táázvénú, Ádonáj Elohénú, ál tirchák mimmenú…

Ne hagyj el minket, Örökkévaló Istenünk, ne legyél tőlünk távol…”

Jom Kippur a kapcsolatról szól, a szerető kapcsolatról. A zsidó nép egész közösségével együtt, de kinek-kinek egyetlenként megélt szerető kapcsolatáról az Egyetlennel.

Az a dilemma, amivel talán a legtöbbet küszködünk egész felnőtt életünkön át: egyfelől az önmegvalósítás, önkibontakoztatás, önbeteljesítés célja, másfelől önzetlenül szerető, önfeláldozó, gondoskodó kapcsolatban élni valaki mással, másokkal. E két cél sokszor összeegyeztethetetlennek tűnik. Szívünk mély vágya, hogy szeressünk és szeretve legyünk, de közben állandóan saját egonkba botlunk. Van-e megoldás?

Pinchas Lapide teológus és vallástudós gondolataival szeretnék felelni.

Lapide a Talmudhoz megy vissza: Táánit 66a-ban ezt olvassuk: „Mit tegyen az ember, hogy éljen? Ők azt válaszolták: Ölje meg magát [azaz az egocentrizmus megölése]. És mit tegyen az ember, hogy meghaljon? Ők azt válaszolták neki: Éljen önmagáért [azaz tobzódjon az egoizmusban].”

Az az ember, aki csak magáért él és egyedül önmagáért létezik, tehát az „önmegvalósításra” vágyakozik, végső fokon megnyomorodik, eldurvul, és lelkileg fokozatosan elhal. Az én, amelybe kétségbeesetten kapaszkodik, szeretetlen és élettelen valamivé degenerálódik, mert lelke akadályoztatva van, hogy másokra sugározzon és hasson, ahogy természete megkívánja. Ezzel ellentétben a szabad ember, aki át tud lépni önmagán, át tudja adni magát másnak, az önmagát odaajándékozó szeretetben átéli boldogító önmagára találását. A boldogsághoz vezető út az én-szemlélettől elvezet, a te-kereséshez, amely aztán a nagyobb mi-ben nyeri el koronáját. Egy ismeretlen fogoly ezt az élményét egy postai levelezőlapra írta le:

Istent kerestem, és Ő megtagadta magát tőlem.

A lelkemet kerestem, és nem találtam.

A testvéremet kerestem, és megtaláltam mind a hármat.

Az önbeteljesedéssel kapcsolatban álljon itt egy rabbi híres története, aki Galileában a 2. században földbirtokos volt. A héber Biblia – a szegények, árvák, az özvegyek és idegenek javára szóló – rendelkezései között olvashatjuk: A földeden felejtett kévét ne gyűjtsd be, mert az nem a tiéd, hanem a szegényeké, az özvegyeké és az árváké, akik számára Isten teljessége nem kevésbé adatott meg, mint számodra. Ez a rabbi este aratott a birtokán, aztán üzenet érkezett fiától: egy halom kévét ott felejtettek, de a hold már magasan áll, és aligha lehetséges, hogy begyűjtsék. Akkor sírt az öreg rabbi, és azt mondta: Hagyd ott fekve, de menj gyorsan a szomszédomhoz, mert holnapután ünnepet akarok tartani! Amikor az ünnepi vendégek összejöttek, és együtt ittak, megkérdezték a rabbit: Mit ünnepelsz? Hiszen a fiad már megházasodott, lányaid már rég unokákkal ajándékoztak meg! És akkor azt mondta: Nézzétek, egy életen át törekedtem Isten szolgálatára Bibliájának parancsaiban és tilalmaiban. Ezt az egyetlen parancsot nem tudtam teljesíteni; mert ezt csak felejtéssel lehet véghezvinni. Én azonban minden időben Istenre gondoltam, úgyhogy az emlékezést teljesítettem be. De az elfelejtett kéve által most először kegyelemként megkaptam, hogy Istennek szolgálhatok.

Talán hasonlóan van ez az önbeteljesedéssel. Aki örökké magára gondol, aki az egoizmust nem veszíti szem elől, aki mindig el akar telni, az nem teljesedik be. Aki abban a helyzetben van, hogy az ego-ját megtagadja, elveszítse vagy háttérbe szorítsa, mert valami nagyobbnak tűnik neki, mint a saját, picinyke énje, az meg fogja találni önmagát, azáltal, hogy másokban elveszíti magát. Vagy beleszeret, ami talán ugyanaz lehet.

A beleszeretés metaforáját használja Slomo Carlebach rabbi a következő jom kippuri példázatában.

„Képzeld el, hogy a metrón állsz, és hirtelen rádöbbensz, hogy a melletted álló ember nem más, mint akire egész eddigi életedben vártál, akinek az eljöveteléért imádkoztál. Nem hiszel a szemednek. Szíved csordultig telik szerelemmel. Nem jönnek szavak az ajkadra. Aztán szerelmed az ajtóhoz lép, kiszáll a kocsiból. Dermedtségedben arra vagy csak képes, hogy utána kiálts: Mi a telefonszámod? Csak az első három számjegyet hallod meg, s az ajtók becsukódnak. A következő állomáson kiugrasz, a legközelebbi telefonfülkéhez rohansz, és lázasan tárcsázni kezded az összes elképzelhető számkombinációt. Miután ezzel kudarcot vallottál, autóba ülsz és az utcákon száguldozol, sírva, keresgélve. Agyonhajszoltan, veszélyesen vezetsz, pirosokon hajtasz át. Letartóztatnak gondatlan vezetésért. Az előzetesben megtört szívvel, magányosan várod a tárgyalást. Szorongva készülsz rá, rettegsz attól, hogy elítélnek.

Amikor a bíróságon belépsz a tárgyalóterembe, a bíró nem más, mint a szerelmed. Ugyanaz a személy, aki után vágyakoztál, s akinek a távolléte oly szomorúvá tett, hogy utat tévesztettél. Összeomlasz. A szerelmed kimondja azokat a szavakat, amelyek megváltoztatják az életedet.

‘Tudom, hogy vétkeztél. De ne gondoljunk most erre. Ma semmi mást nem akarok, mint közel lenni hozzád.’

Jom Kippurkor Isten ítélőszéke előtt állunk. Bocsánatáért könyörgünk a vétkeink miatt. Ha nagyon figyelünk, akkor meg fogjuk hallani a hangját:

‘Tudom, hogy ez a világ időnként rettenetesen kemény. Tudom, hogy arra törekszel, hogy megtaláld az élet értelmét, és azt is tudom, hogy néha vétkezel. De most, most csak közel akarok hozzád lenni.'”

Adja Isten, hogy meghalljuk az Ő hangját.

(Elhangzott a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség Kol Nidré istentiszteletén Jom Kippur előestéjén)

Kelemen Katalin rabbi

Kelemen Katalin rabbi

 

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp