Becsapták-e Heródest a Nyugati Fal építői?

Vajon miért jobbak a Kotel egyes kövei a többinél? Újabb kutatások szerint a Nyugati Fal („Siratófal”) egyes kövei rosszabb minőségűek, mint mások. Ez akár azt is jelentheti, hogy a Második Szentély építői nem átallották becsapni királyi megbízójukat, Nagy Heródest. „Az egész úgy kezdődött, hogy amikor ránéztünk a Nyugati Falra, láttuk, hogy vannak részei, amik málladoznak, míg mások megmaradnak eredeti állapotukban. Látszólag az egész egyforma mészkőből van, így nem értettük, miért van ez” – mondja Dr. Simon Emmanuel, a Héber Egyetem Földtani Intézetének munkatársa, aki Yael Levinsonnal együtt folytatta a vizsgálatot. A két kutató nemrég a Geology (Geológia) című folyóiratban tette közzé eredményeit.

Vallási jelentőségén túl, a Nyugati Falnak vannak még egyedi tulajdonságai. Nincs a világon még egy ilyen hatalmas kövekből épült fal, amely 2000 éven át fönnmaradt volna, és ilyen részletességgel ismernénk a történetét. A szakértők például tisztában vannak azzal, mikor volt a fal szabadon kitéve az elemeknek és mikor védték a szomszédos épületek, vagy mikor volt a föld alatt.

A kutatás első szakaszában lézerszkennerrel tapogatták le a kövek pontjainak millióit, hogy létrehozzák a fal háromdimenziós modelljét és megkülönböztessék azokat a részeket, amelyek a többinél gyorsabb ütemben erodálódnak. Megállapították, hogy míg egyes kövek esetében a fal megépülése óta a kopás csak néhány milliméternyi, másoknál ez 20-30 cm is lehet. Ez az erózió eredményezi azokat a repedéseket, amikbe az imádkozók hagyományosan a céduláikat helyezik.

Emmanuel és Levinson ezután megvizsgálták, miben különböznek a kövek, és azt találták, hogy azok kétfélék. Mindkét fajtát Jeruzsálem környékén bányászták, de a gyorsabban málló kövekben kisebb, mindössze néhány mikron méretű (ez kb. az emberi hajszál vastagságának egytizede) mészkő-kristályok találhatóak. Ezzel szemben az időtállóbb kövekről kiderült, hogy nagyobb kristályokból állnak, melyek átmérője kb. 50 mikron (ez nagyjából az emberi hajszál vastagsága). Ez a szabad szemmel nem látható különbözőség szembeötlővé válik, amikor a köveket eső éri.

Mintát vettek azokról a helyekről, ahol vélhetően a Kotel köveit bányászták, majd laboratóriumi körülmények között vizsgálták az eróziós folyamatokat. A kutatók rájöttek, hogy létezik a mészkő eróziójának egy korábban ismeretlen válfaja, melynek során az anyagot az esővíz nemcsak feloldja, hanem a kőből darabok is leválnak, mikor víz éri azt; tehát nemcsak kémiai, hanem fizikai változás is történik.

Úgy két évvel ezelőtt, egy, az Israel Antiquities Authority (Izraeli Műemlékvédelmi Hatóság) által végeztetett leletmentő ásatás során, amelyet Észak-Jeruzsálemben, a Ramat Shlomo és a Shoafat negyed területei között végeztek, rábukkantak egy nagy kőbányára a Második Szentély idejéből, azaz abból az időszakból, amikor a Nyugati Fal épült. A bánya a Templom-hegy szintje fölött volt, ebből a régészek arra következtettek, hogy innen kerültek ki a Szentélyhez használt kövek, mivel Heródes építőmestereinek innen könnyebb volt a hatalmas tömböket lefelé szállítaniuk az építési területre.

Bár nehéz megkülönböztetni a köveket, Emmanuel szerint az ókori építők képesek voltak rá. „Ez itt rosszabb minőségű kő, ennek ellenére innen bányászták az építőanyagot, vagyis úgy látszik, Heródest becsapták az építőmesterek.”

Ennek ellenére a kutatók szerint a Fal köveinek szilárdságát hatalmas méreteik miatt nem fenyegeti veszély. Emmanuel véleménye szerint azonban a jövő nemzedékeknek ki kell majd ötleniük egy olyan anyagot, amelyet be lehet fecskendezni a kövekbe, hogy lelassítsa az adott részek mállását.

Ezzel együtt egy halachikus probléma is felvetődik, ugyanis a Kotel rabbija, Shmuel Rabinovitch azt a döntést hozta, hogy a szent fal köveit tilos bármiféle védőanyaggal bevonni. Emmanuel és Levinson kutatásainak eredményeit azonban föl lehet majd használni az ország egyéb műemlékeinek esetében is.

(Forrás: forward.com)

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp